Amiért nem jár fizetség

Tetemes időt, energiát, szellemi és fizikai erőfeszítést igényel a háztartás vezetése, a családról való gondoskodás, mégsem értékeljük eléggé. A Központi Statisztikai Hivatal felmérése szerint a magyar lakosság 10 760 millió óra fizetetlen munkát végzett a vizsgált 2010-es évben, ezen belül a saját háztartás számára végzett munka 10 300 millió órát, azaz átlagosan napi 205 percet tett ki. A „láthatatlanul” elvégzett munkát nem számítják be a gazdaságok teljesítményébe, hiszen nehéz azt számszerűsíteni, piaci értéket rendelni hozzá. Ezért a számszerű mutatók – így a gazdasági teljesítmény és növekedés mérésében etalonnak számító GDP is – torzított képet adnak a gazdaságról. A számok ugyanakkor beszédesek: hazánkban a háztartási termelés bruttó hozzáadott értéke 6836 milliárd forint volt 2010-ben, amely az akkori GDP negyedének felelt meg – áll az Oeconomus Intézet elemzésében, amely a házimunka alapjait, a háztartási munkával töltött időt és annak pénzbeli értékét járja körül mind Magyarország vonatkozásában, mind nemzetközi szinten. 
A kutatásból az is kiderült, hogy a hagyományos női és férfi szerepekkel leírható családmodell az utóbbi évtizedekben némiképp átalakult ugyan, de ezzel együtt az otthoni munkamegosztás nem változott meg gyökeresen. Ezen tevékenységek oroszlánrésze továbbra is a nőket terheli, általában keresőmunkájuk mellett is. 
Korcsoportok szerint a legtöbb házimunkát továbbra is a 60–69 éves férfiak és a 30–39 éves nők végezték 2009–2010-ben. Nemi bontásban a saját háztartás ellátására fordított idő a férfiaknál átlagosan napi 79 perc, a nőknél 185 perc volt. Nemzetközi szinten is jellemző, hogy a fizetetlen munkák elvégzése jobbára a hölgyekre hárul. 

 A hazai és a nemzetközi statisztikák is arról árulkodnak, hogy bár nem méregetjük, de rengeteg időt fordítunk a láthatatlan kötelességekre, melyek akár el is vonhatják az időt olyan munkáktól, amik kifizetődőbbek lennének. Ráadásul ezeknek a tevékenységeknek alacsony a megbecsültségük, holott kétségtelenül hasznosak és szükségszerűek. Mindannyiunk közös érdeke tehát, hogy a láthatatlan munka egyre láthatóbbá, és minél inkább mérhetővé váljon. A „női munka” és a „férfi munka” címkéket is érdemes a lehetőségekhez mérten elengedni – vélik a szakértők. Persze eltérő fizikumuknak és biológiájuknak köszönhetően teljes egyenlőség sosem lesz a két nem között, de minél inkább megosztják egymással a házimunka, a gyermeknevelés, a gondoskodás feladatait, annál kevesebb konfliktust és terhet fog jelenteni a láthatatlan munka.