Beszélgetőpakli a családnak

Ferdinándot eredetileg a zenei és informatikai pálya érdekelte, a tanítóképzőre való jelentkezés lehetősége csak a középiskola utolsó évében merült fel benne. A gyermekekkel mindig remekül megtalálta a közös hangot. Ma is nemes kihívásnak tartja elindítani a piciket a tanulmányaikban, hiszen az alsó tagozat fontos és meghatározó része az életüknek. 

– Az a tapasztalatom, hogy az okosesz­kö­zök­nek köszönhetően ma már egyre kevésbé fogékonyak a gyerekek a beszélgetésre, a szülőkkel, a családdal együtt töltött minőségi időre – mondja Ferdinánd. – Sosem tartoztam azok közé, akik szerint a kütyük ördögtől valók, számos előnyüket is látom, de az biztos, hogy több szempontból veszélyesek. A minőségi időtöltésről viszont azt gondolom, meg lehet találni a módját annak, hogy a gyermekek nyitottak legyenek egy-egy közös, nem felszínes beszélgetésre, különösen, ha az játékként vagy játékosan van tálalva. 
Kezdetben csak beszélgetni szerettek volna az akkor nagyon zárkózott nagyfiukkal. Sok szülő megéli, hogy nehezen tudja megismerni a gyermeke belső gondolatait. A „Hogy vagy?” kérdésre „Jól” a válasz, a „Mi történt ma az iskolában?”-ra pedig a „Minden rendben volt”. Persze akad ennél közlékenyebb gyermek is, de előfordul, hogy ő is csak a felszínes gondolatait meséli el, még ha adódnak is problémái a háttérben. 
– Eleinte beszélgetős társasjátékokat kerestünk, és ugyan találtunk is párat, de valahogy egyik sem működött megfelelően. Készítettünk ezért magunknak. Olyan kérdéseket írtunk bele, melyek mindig az aktuális eseményekre, az azokkal kapcsolatos gondolatokra, érzésekre fókuszálnak, tehát újra és újra elő lehet venni, nem merülnek ki több alkalom után sem. Fontos volt az is, hogy legyen benne valami kis extra, amiért a gyermek legközelebb is játszani akar a kár­tyákkal, illetve a játékidő ne nyúljon a végtelenbe, akár kisbabánk mellett is rendszeresen elő lehessen venni. A „találmányunk” a családunkban olyan jól működött, hogy úgy gondoltuk, hiánypótló, ezért szerettük volna megosztani a nagyvilággal. Hosszú út vezetett odáig, míg az első játékunkat ki tudtuk adni, de végül sikerült, és immár sok ezer család használja. 
Ferdinándék ma már két kártyát kínálnak, amelyek elsősorban 5–12 éves gyermekeknek szólnak. Ezek minden tagja egy-egy problémakört dolgoz fel. A Lélekegész az egyénre irányuló figyelemidőt teremti meg a családokban, a rendszeres kommunikációt támogatja, míg az Otthonodú a családi összetartozás-érzést erősíti. A két kártyajátékot egyben „Családkarbantartó csomagként” is ajánlják, hiszen úgy gondolták, hogy ezek együtt a legtöbb családot érintő általános témákat lefedik. 

– A kártyák megszületése igazi kreatív munka volt – mondja Ferdinánd. – A szépsége abban rejlett, hogy a család együtt készítette el őket. A feleségemmel közösen tervezünk, ő készíti a grafikai munkákat, én a játékmenetet és a kérdéseket ötletelem ki, a gyermekeinkkel közösen pedig teszteljük a kártyákat. 
Igyekeztek a játékokat minél több apró részlettel ellátni. A Lélekegészben egy-egy kérdés megválaszolása után mindenkinek össze kell állítania a saját lelkét jelképező formát, ehhez egy kis ügyesség és türelem is szükséges. A Figyelemidő lap biztosítja, hogy a család teljes körű figyelme éppen kire irányuljon. A játék lehetőséget biztosít a gyermekek számára egy kis drámajátékhoz is, ahogy a varázstárgyakat megszerzik maguknak. Mindeközben a játékosok észrevétlenül beszélik ki magukból a kisebb vagy nagyobb súlyú örömeiket, problémáikat, gondolataikat. 
Az Otthonodúban a játékosok egy képzeletbeli kalandban vehetnek részt, ahol utazásuk során egy-egy izgalmas helyszínre érkeznek. A helyszíneken kulcsdarabokra lelhetnek, melyeket összeállítva megszerezhetik az Odú kulcsát. Akinek a kulcsa az Otthonodút nyitja a játék végén, ő lehet az Odú őrzője a következő játékig, a többiek pedig a Családszellem hírnöke szerepét kapják meg. Mindkét titulus viselőinek fontos feladata lesz a következő közös alkalomig. A játék a múltban, múltbéli események felidézésével kezdődik, majd a jelenen vezet át apró, bizalomépítő és vicces minijátékokkal, végül a közeljövőre vonatkozó tervek közös megvitatására ad lehetőséget. 
– A játékokat minden 5–12 éves gyermeknek és családjának jó szívvel ajánljuk. Rengeteg pozitív visszajelzést kaptunk a kártyákkal kapcsolatban. Kreatívan, picit átalakítva kollégáim és én is használjuk őket az osztályközösségekben. Érdekes, de egyben nagyon jó látni, hogy miként nyitja meg egy-egy kérdés a gyermekeket, csupán azért, mert játékos keretbe ágyazzuk a beszélgetést. 
Ferdinándék idén már egy, 12 év fölötti gyermekek és felnőttek számára szóló beszélgetős játékot is terveznek. Igyekeznek egyedi hangulattal, stílussal és egy csipetnyi humorral megragadni a játékosok figyelmét, hogy az egészen egyszerűtől a picit komplexebb kérdéseken keresztül elvontabb témákig mesélhessenek belső világukról a gyerekek és felnőttek.