Kacagjunk egy jóízűt!

A terápia légzőgyakorlatokkal, kisebb bemelegítő mozdulatokkal kezdődik a bennünk felgyűlt feszültség, stressz levezetése érdekében. A résztvevők tréfásan, például zárt szájjal vagy eltorzított hangon bemutatkoznak, majd egy labdajátékkal megtanulják egymás nevét. S ami­­kor lelkileg is megérkeznek, akkor kezdődik a valódi móka és kacagás. 
Következnek a párban végzett gyakorlatok. Nem létező, vicces szavakat kell egymásnak mondani különféle mozdulatokkal kombinálva: imitálják a „szurikátabéka” hangját, a „sámánszatyor” elképzelt légies mozdulatait. Helikoptert utánozva, csirke-óriáslépésekben haladva szelik át a termet. Mindezt egyre gyorsabb tempóban teszik, míg végül úgyis elrontják a mozdulatsort. A komikus helyzetek pedig óhatatlanul nevetésbe torkollanak. Nyelvtörők, lufi­játék és még jó pár, kacagásra késztető gyakorlat lapul a terápiát vezető Tóth Beatrix tar­­so­­lyában. Maga a műnevetés gyakorlása is hasonlóan pozitívan hat a testre, de ő inkább a szívből jövő jókedvet részesíti előnyben. Ennek megfelelően építette fel a nevetésworkshopot (jelentése: műhelymunka, interaktív tréning). 
Az idei évben életre hívott egyedi, újító szellemű kezdeményezés gondolata tizennégy éve született meg. Évekig Spanyolországban élt, ahol az anyanyelvű lakosoknak, valamint olasz és francia ajkúaknak angol nyelvet tanított. Oktatói tevékenységének szerves részét képezte, hogy mosolyt csaljon a diákjai arcára. A tanítványainak pozitív érzelmi reakciókon át, az örömteli tanulás módszerével igyekszik átadni a tudást, amely ezáltal maradandóan rögzül. 
A saját nevetésterápiája létrehozásához úgyszintén hozzájárult, hogy külföldön részt vett egy hasonló témájú programon. Döbbenten tapasztalta, hogy a spanyolok – akik egyébként is egy pozitív életszemléletű nemzet – hajlandóak időt és pénzt áldozni erre a hétköznapi tevékenységre. Beatrix, emlékszik, rengeteget nevetett ezeken az alkalmakon. De ami még inkább megfogta őt, hogy idegen emberek az együtt átélt öröm által elkezdtek kapcsolódni egymáshoz, ideiglenesen közösségként működni. 
Amikor 2009-ben visszaköltözött Magyarországra, nyomozni kezdett az után, hogy idehaza elérhető-e ilyen kezdeményezés. A nevetésjóga, amelyet a hatvanas években egy indiai orvos, dr. Madan Kataria talált ki a páciensei gyorsabb gyógyulása érdekében, hasonlóan működik. Hasi légzőgyakorlatokból áll, a nevetés utánzása által igyekszik hatást elérni. Beatrix javarészt a Spanyolországban látott terápiát tekintette mintának a saját workshopja megvalósításához. 

Havonta hirdet meg nevetésalkalmakat Budapesten. Kis létszámú (9–16 fős) csoportokkal dolgozik, a programra előzetesen szükséges jelentkezni. Tinédzserektől a hetvenes korosztályig akadnak résztvevők, visszatérő nevetősök és újak egyaránt. Valaki a kikapcsolódás szándékával érkezik, levezetni a stresszt, vagy puszta kíváncsiságból, a közösség miatt, esetleg az illető éppen krízist él meg, és tenni akar a lelki jóllétéért, önmagáért. 
– Jó pár indok sorolható, amiért érdemes kipróbálni a nevetésworkshopot. Ha kacagunk, endorfin, vagyis boldogsághormon szabadul fel a szervezetünkben. Ez hat a hangulatunkra, a lelkiállapotunkra. Másrészt a kacagás által oxigéndúsabb levegőt veszünk magunkhoz, amely a vérnyomást, a tüdőműködést pozitívan befolyásolja, amellett, hogy ellazítja többek között az arc- és a hasizmokat. A rendszeresen végzett intenzív nevetésgyakorlatok edzik, ezáltal fiatalítják az arcbőrt is – mesél a terápia jótékony eredményeiről a coach. 
A bohókás feladatok oldják a gátlásokat, segítenek megnyílni mások felé. Az együtt végzett gyakorlatok közben megélt nevetésélmény közösségi érzetet kelt, akárcsak egy labdarúgó-mérkőzésen vagy koncert alkalmával. A kezdetben idegen emberek a program végére egy kicsit megismerik egymást, a viselkedésük felszabadulttá, közvetlenebbé válik. 

– Egy egészséges ember rendszerint megéli ezt a felemelő élményt családi, baráti körben. Ugyanakkor a közvetlen kapcsolatok, közösségek, különösen a koronavírus-járvány óta, megfakultak. Kezd felébredni bennünk a hiány az olyan társas interakciók iránt, mint a nevetés – indokolja Beatrix a világ talán legtermészetesebb dolgára, a kacagásra sarkalló terápia szükségességét. Az elkövetkezendőkben szeretné a workshopot idegen nyelven is megtartani, továbbá beépíteni azt az általa tartott vállalati csapatépítő foglalkozásokba. 
Az introvertált, vagyis zárkózott, befelé forduló személyiségűek persze nehezebben oldódnak fel a nevetésprogramon, mint az extrovertáltak, vagyis az előbbi ellentettjei. Egy bi­­zonyos, mindenki magával visz valamit a terápiáról: jókedvet, kellemes élményt, egy ügyes praktikát, amelyet a résztvevők az otthonukban, a saját közösségi köreikben is bevethetnek. Továbbá azt a tapasztalást, hogy mindannyian képesek vagyunk az örömre, csak tudatosan meg kell teremtenünk az alkalmat rá, hogy kacagjunk egy jóízűt.