Zűrös kamaszkor

Kedves Gabi! 
Az a baj, hogy a 11 éves lányom egy ideje nagyon csúnyán beszél, tiszteletlenül viselkedik mindenkivel, sajnos elsősorban velem. Egyre többet és egyre cifrábban káromkodik, elengedi a füle mellett a kéréseimet. Újabban ez agresszióval is párosul: ha valami nem tetszik, káromkodva nekem ront és a karomba harap. Sajnos ezt a múlt héten a nagymamájával is megtette, amikor nála nyaralt – az anyósom sírva hívott fel, hogy ő a lelkét kiteszi, Ancsi meg csak szapulja őt, amikor épp felnéz a kütyüjéből. Rajongva szeretik egymást, ezért nem érti, mi történik. 
Hát, bevallom, én sem. Teljesen kétségbe vagyok esve, elviselhetetlen, amit művel. Ma reggel egy rúgómozdulatot is tett felém – na, ekkor ültem le sírás közben írni önnek. Mit rontottam el vele?! Mit tegyek?! 
Üdvözlettel: Ágota 
 
Kedves Ágota! 
Az egyik félmondata – „amikor épp felnéz a kütyüjéből” – sokat hozzátesz Ancsi kor- és kórképéhez: elképzelhető, hogy vakáció idején, ebben az időbőségben túltolta a kütyüzést, beszippantotta a virtuális világ, legyen szó játékokról vagy a közösségi médiáról. Ez bizony meglepően gyorsan olyan szintű függőséget képes okozni, hogy mindennel és mindenkivel szemben agresszióval válaszol az, akit el akarnak vonni kedvenc időtöltésétől. Sajnos a verbális ellenállás átcsaphat tettleges reakciókba – pláne igaz ez a kiskamaszkorba lépő, érzékeny és bizonytalan gyerekekre. 
Ha igaz a diagnózisom, akkor sürgősen határokat kell szabniuk Ancsinak: naponta mikor és mennyi időt tölthet a telefon, a számítógép, a tévé előtt. Jöhet jó néhány napnyi cirkusz emiatt, de legyenek következetesek, ne tántorodjanak meg a cifraságokkal kísért hisz­ticunamiban sem! 
A másik ötletem a tükrözés: ha már láthatóan az értelmes beszélgetés nem hat rá, akkor próbálja meg ön is ugyanúgy elengedni a füle mellett a lánya kéréseit, ahogyan ő teszi. Ne reagáljon dühösen, ne sírjon, ne bocsátkozzon vitába, „csak” nézze levegőnek – pontosan utánozza le (persze káromkodás és harapás nélkül) azt, amit ön kap tőle. Lássuk, erre mit lép! 
Ne féljen elvárásokat támasztani és azt betartatni vele, a szabályok és keretek minden szerető és jól működő családban az alapokat adják meg. Mindeközben ne ostorozza magát. Inkább az lebegjen ön előtt, hogy 11 évesen még tudja formálni, alakítani a lányát. Sok türelmet és kitartást kívánok – merthogy a kamaszkor java még ezután jön! 
Üdvözlettel: Szijjártó Gabi 
[email protected]