Színes minták a víz tetején

Takács Orsolya ennek a különleges művészetnek a hazai nagykövete. A fiatal alkotó a Győr melletti faluban, Kisbajcson nőtt fel. Ahogy meséli, születésétől kezdve természet- és művészetközelben élt, női ágon mindenki nagyon kreatív volt a családban. Apai nagymamája, Jucika szinte minden budapesti kiállításra elvitte a kislányt, és megismertette vele az impresszionistákat. Orsi aztán a dédnagymamája festőállványát használta, amikor az udvaron festegetett, általában francia sanzonokat hallgatva, Ju­cika ugyanis franciamániás volt, Yves Mondtand és Edith Piaf nagy rajongója. 
– Mindig festettem és rajzoltam, ugyanakkor már kiskoromban megmutatkozott az üzleti vénám is – emlékszik vissza Orsi a kezdetekre. – Nagypapám háziorvosként dolgozott Kisbajcson, és az otthoni rendelőjében mindig „irodásat” játszottam a két öcsémmel, általában én voltam a főnök. Idilli gyerekkorom volt, kökényt szedtünk az erdőben, sokat sétáltam mezítláb a tarlón, imádtam a búzatáblában járkálni és álmodozni közben. Utazni is vágytam: egy farakás volt a repülő, és mindig Korfura mentünk a testvéreimmel, miután megpakoltuk cseresznyével a bőröndjeinket az udvaron. Végül közgazdász lettem, amin néha még mindig meglepődöm. 

Orsi 2014-ben járt először Törökországban. Féléves tanulmányi ösztöndíjat kapott a Kadir Has Egyetemen, ahol nemzetközi tanulmányokat és gazdálkodást tanult. Teljesen otthon érezte magát a városban, imádta, hogy az emberek közvetlenek, kedvesek, mosolyognak és szeretik, hogy magyar. A hat hónapos ösztöndíj után hazajött befejezni az egyetemet, a gazdaságdiplomácia szakirányon leadott szakdolgozatát mindenképpen a török gazdaságról szerette volna írni. Elhatározta, hogy a szakmai gyakorlatát is Isztambulban tölti, fel is vette a kapcsolatot az Isztambuli Magyar Főkonzulátussal, hogy segítséget kérjen. Hamar megkapta a pozitív választ azzal, hogy találtak egy céget, amely gyakornokot keres a magyar–török üzleti kapcsolataik támogatására. Így kezdődött a második isztambuli féléve. 

– Elég rendesen beledobtam magam a török üzleti életbe, megtanultam a nyelvet, az isztambuli pénzügyi negyedben volt egy saját kis irodám – meséli Orsi. – Ez volt életem egyik legjobb időszaka, leszámítva a sok terrorcselekményt és robbantást, azok megkeserítették a mindennapokat 2016-ban. 
– Az első ebrut egy idős bácsitól láttam az egyik mecset mellett, és mivel imádom a színeket és a festést is, ezért teljesen magával ragadott a látvány. Elkezdtem olvasgatni, kutakodni a márványfestés témájában, és felfedeztem, hogy sok mecsetben láttam már ebru képeket kal­ligráf művészettel kombinálva. Amikor hazajöttem Isztambulból, éppen akkor indult a Budapesti Török Kulturális Intézetben egy ebru tanfolyam Ertugrul Incel mester vezetésével. Jelentkeztem rá, és kiderült, hogy a mester kiválaszt majd pár embert, akiket elhív a saját műhelyébe, és megtanítja nekik a művészet alapjait, hogy utána ők is oktathassák majd Magyarországon. Szerencsére én lettem az első számú kiválasztott, és hazatérésem után elkezdtem tanítani az intézetben. Később Gül Baba tür­béjében elindultak a workshopok, előadásokat és ebru bemutatókat tartok kulturális rendezvényeken és fesztiválokon. 2023-tól a török Maarif International Schools diákjainak is adok ebru órákat, valamint a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem kurzushetének is tanára lettem. 
Orsi az elmúlt tíz évben leginkább induló vállalkozások, korai fázisú startupok üzletfejlesztésével és kockázatitőke-befektetésre való felkészítésével foglalkozott főállásban, de már ez idő alatt elkezdte felépíteni a saját ebru klubját. A két területet nehéz volt együtt művelni, és egyszer csak eldöntötte, hogy bármilyen nehéz is lesz, megpróbál a művészetéből megélni. 
– Ma már a saját műtermemben alkotok. Mivel Ertugrul Incel mestertől tanultam, aki a tradicionális török ebru stílust követi, ezért én is a XV. századi hagyományos mintákat jelenítem meg a műveimben. Ebben a művészetben szájhagyomány útján adják át a tudást a mesterek a tanítványoknak, ezért is volt fontos, hogy megtanuljak törökül, hiszen nincsenek leírva a titkok és a festékek, minták elkészítési módja sem. A színvilággal tudok hangulatot és érzéseket kifejezni, ezekkel szoktam kísérletezni, viszont mindig figyelek arra, hogy megtartsam a hagyományokat. A hagyományos stíluson a virágmintákat értem: legyen az tulipán, jácint, margaréta, árvácska vagy szegfű. 
Orsi első önálló ebru kiállítása szeptemberben nyílik a Gül Baba Kulturális Központban. Három hónapig lesznek megtekinthetők az alkotások, nyilvános bemutatókat is tart ez idő alatt. Mivel imád minél több új kultúrát, nyelvet megismerni, a jövőjét úgy képzeli el, hogy sokat utazik és kiállítja a műveit szerte a világban. De az sem elképzelhetetlen, hogy egyszer Nizzában nyit majd festőstúdiót.B. B.