Megy a kavics vándorútra

Közösséget építenek 

„Útnak indítottam ma reggel egy vándorkavicsot a községben. A lányaimmal a nyáron többet is találtunk, mindegyiknek nagyon örültünk, és valamennyit vidám szívvel rejtettük tovább, hogy másnak is örömet okozzanak.” – foglalja össze a magányos hobbiból mára közösségi mozgalommá nőtt tevékenység egyik aspektusát egy lelkes kőfestő a Kavicsok Neked szeretettel nevet viselő Facebook-csoportban. Akadnak online közösségek, ahol egymás örömére megosztják a díszes kövekről készült képeket, míg mások festőkihívásokba kezdenek, vagy elrejtem-találd meg elven működő kavicsmozgalmakba kapcsolódnak be. 

A népszerű elfoglaltság ereje kétségkívül az alkotás élményében rejlik, de már magának az alapanyagnak a kiválasztása, gyűjtése is szórakoztató időtöltés. Gondolkodhatunk minimális, tetszetős mintákban, és aprólékosan kidolgozott képekben. A képzeletnek csak a végtelen számú természeti képződmény mérete, formája szab határt. A színes kavicsok köré szerveződő közösségbe – ahol meglepő mód nincs bántó bírálat, csak dicsérő szavak, építő kritikák – jó tartozni, és az alkotótársak munkái további ötletek kitalálására, megvalósítására is sarkallhatnak bennünket.

Festésre fel! 

Lássuk csak, hol kell beszerezni az alapanyagot? Leginkább a szabadban, a természet gyárában érdemes nyitott szemmel járni. Sima felületű, különleges formájú kavicsokat találhatunk vízparton, szedhetünk a patak vizéből, kirándulás alkalmával, séta közben az utcán. Idő vagy gyűjtögetőkedv híján hobbi- és kertészeti boltban is vásárolhatunk kifejezetten ilyen célra válogatott köveket. Sőt, elkészíthetjük mi magunk cement, homok és víz egyvelegéből egy kiöntőformában vagy épp – olvasható ötletek szerint – nejlonharisnyába töltve az összegyúrt, egyébként gyorsan megkötő masszát. 

A festés maga sem ördöngösség. A kellékek ugyanazok, mint ha papírra vagy vászonra dolgoznánk, csak a felület más. Mégis sokaknak az jelenti az igazi kihívást, hogy a kicsi és egyenetlen kavicsokra szép tájakat vagy bonyolult mintákat alkossanak. Gyermek, felnőtt, idősebb korú, bárki belevághat a szórakoztató időtöltésbe. A siker titka az, hogy kezdjünk egyszerűbb formákkal. Idővel eszközhasználati, pingálási tapasztalatokat gyűjtve kezeinkben, fokozatosan haladhatunk az aprólékosabb kavicsfestmények felé. 

Akad néhány anyaghasználati jó tanács, amelyeket érdemes megszívlelni. Festés előtt meg kell tisztítani a felületet. Eszköz gyanánt alkalmazhatunk papír-írószer boltokban könnyen beszerezhető, vizes bázisú, akvarell- és akrilfestékeket, (alkoholos) filctollakat. A minta kopása ellen javasolt lakkozni a megfestett művet. Köröm-, festék-, művész- vagy védőlakkok fényes és matt fajtái, azok oldószeres és UV-száradású változatai egyaránt alkalmasak erre a célra. A festést kezdjük a nagyobb felületet kitöltő háttérelemek kivitelezésével, komplexebb képek esetén hátulról haladjunk előre. Az apró részletek kidolgozásához, a körvonalak megerősítéséhez használhatunk vékony kontúrecsetet. Az alkotás során bármilyen segédeszközt bevethetünk, amivel könnyen megfesthető az általunk megálmodott minta. Pöttyözni például remekül tudunk fültisztító pálcával vagy fogpiszkálóval.

Mosolyt csal az arcunkra 

Néhányan művész szinten űzik a hobbit, teljes tájképeket álmodva kavicsokra, más amatőr festők csak pár ecsetvonást pingálnak a „kemény vászonra”, s olykor a kövön fellelhető hiba ihleti meg őket. Művészi vénájú és kevésbé ügyes kezű készítők is fellelhetők a mára több tízezer tagra duzzadó online csoportokban. A Kavicsfestés nevezetűben a közös alkotás öröme, az elkészült művekben való együttes gyönyörködés és az ihletadás a fő mozgatórugók. Ámbár felvetődött olyan ötlet is, hogy minden héten hirdessenek meg egy új tematikát – például őszi falevelek festését –, mert ez a fajta kihívás mozgósítaná az embereket, és esetleg meghozná a még csak szemlélődő, bátortalanok kedvét is ahhoz, hogy kavicsot és ecsetet ragadjanak. 

A másik mozgalomban kifejezetten az egymás örömére alkotás a hívószó. Az apró műveket egy (a Facebook-csoportban való aktivitásra buzdító) sabloncetli társaságában, egyesével csomagolva kell otthagyni egy közterületen. „Mosolyt csalt az arcomra”, „feldobta a napomat”, „nem gondoltam, hogy ennyire szívmelengető élményt tud okozni ilyen apróság” – a Kavicsok Neked szeretettel csoportban olvasható visszajelzések magukért beszélnek. 
Boltban, parkban egy padon, utcán a fűben, óvoda lépcsőjén, buszmegállóban, kilátónál szintén rálelhetünk ezekre a figyelmességekre. Sőt, lelkes festők olykor kórház felé vezető ösvényen, vagy egy rákellenes rendezvénysorozaton, az egyik székre rejtve hagyják ott apró örömöt okozó alkotásaikat – ilyenről is hallani. Járjunk tehát nyitott szemmel a hétköznapokban. Ha pedig úgy döntünk, hogy belevágunk, akkor vigyázzunk, ez a hobbi jó értelemben fertőző, beszippant, és akkor kő kövön nem marad. 

Fülesbagolytól a tájképig

Mesefigurák, világítótorony, kutyafej, katica, bogárka, Exupéry kis hercege, a rajzfilmhős Charlie Brown, Dexter – csak néhány a kavicsfestő csoportokban fellelhető remekbe szabott ötletvilágból. 

Halloween közeledtével egyre gyakrabban látni narancssárga, pókos, boszorkányos mintákat, és figyelmes szem már az ünnepi szarvast vagy a nagy sapkájú törpéket is kiszúrja. S van még tovább! Akadnak, akik több kő megfestésével 3D-s montázsokat készítenek (például teknősalakban), akril vászonképeket dekorálnak kavicsra kivitelezett bagolyfigurákkal. Sőt, amőba, emberi test kirakós is született már ezen hobbi nyomán.