Mesikék a Mikulásnak

Nagy álma vált valóra Torma Emesének, amikor idén eljutott Párizsba, a cukrászat fellegvárába. Mivel a francia és olasz gasztronómia áll hozzá a legközelebb, nem csoda, hogy izgatottan készült erre az utazásra. Konkrét tervvel indult neki a városnak, ahol a legkisebb pékségben is szemet gyönyörködtető desszertek várták. A legnagyobb vágya mégis a Pâtisserie E. Laduré, közismert nevén Ladurée felkeresése volt, ami ma már a csúcskategóriás péksütemények és édességek francia gyártója, kiskereskedője. 

– A Ladurée párizsi boltja tényleg meseszép, olyan, mint egy kis ékszerdoboz – mondja Emese. – Nem csak a berendezés, de a sütemények külleme, az elkészítés módja is tökéletes. Láttam például macaronból épített Eiffel-tornyot is. Macaront mindenképp szeretettem volna kóstolni, így azt természetesen nap mint nap kipróbáltam. Nem kimondottan az édes ízeket kedvelem, inkább azokat, amikben gyümölcs is van, például a citromos-málnás tartkosárkát, azt is remekül készíti a Ladurée.

Kaposváron született, az anyukája szerint már kislányként is álmodozó típus volt. Eleinte nehezen vették rá, hogy megtanulja a sütés-főzés alapjait, akkor kezdte el érdekelni a gasztronómia, amikor különköltözött. Bele is vetette magát az önképzésbe. 

– A Kaposvári Egyetemen tanultam intézményi kommunikátor szakon, de mivel ének tagozatos is voltam, így ez idő alatt beválogattak egy tehetségkutató műsorba. A társulat az István a király jubileumi előadására készült, én Réka szerepét játszottam, és játszom a mai napig. Közben három gyerkőcöm született, egy lány és két fiú. A legkisebb születése után gondoltam először arra, hogy megtanulom a macaronkészítést. Elmentem egy kurzusra, ahol azonnal beszippantott a sütemények világa. Több cukrásztanfolyamot is elvégeztem, végül jelentkeztem cukrásznak. Gyerekek mellett a legjobb vállalkozónak lenni, mert rugalmas, és magam osztom be az időmet, bár sokszor nehéz meghúzni a határt, hogy legyen az embernek szabadideje.

Emese három éve hivatalosan is cukrász, ám a mai napig képezi magát. Vállalkozásának a neve, a Mesi Cake a nevéből ered, mivel sokan becézik Mesinek. Gondolta, e mellé jól passzolna a cake, vagyis a sütemény szó, mert ha az ember kiejti, nemcsak a süti neve jelenik meg a lelki szemei előtt, hanem mintha több Mesit szólítana meg, „mesikék”. 

– Azt szeretem a legjobban ebben a hivatásban, hogy rendkívül kreatív, fantáziadús – magyarázza. – Folyamatosan keresem az ötleteket, kísérletezek, persze ehhez van három kis segítségem is, akik mindent tesztelnek, véleményeznek. 
Karácsonyra hangolva egyre több ünnepi édesség kerül ki Emese keze alól. A legnépszerűbb finomság ebben az időszakban egyértelműen a forró csokibomba vagy a pálcikás változat, amit sokan szeretnek akár ajándékkísérőnek is adni. 

– December az egyik legsűrűbb időszak az évben, a torták mellett sok egyedi mézeskalács, forró csoki és macaron is sül. Nagyon hálás vagyok érte, mert egyrészt szerintem sokkal személyesebb egy ilyen ajándék, erről tudja az ember, hogy tényleg szívvel készítették, másrészt pedig a vásárlással egy vállalkozó álmát támogathatjuk. 
Rengeteg mézeskalácsötletem van, az alaptésztából és a cukros mázból szinte bármit meg lehet alkotni. Eddig minden évben készült Télapó-figura, most gondoltam, idén kis meglepetéscsomagokat is készítek, hiszen ma már sok gyerek kekszet is tesz ki a Mikulásnak, ahogy azt a mesében látják, olvassák. A doboz személyre szabott, így név szerint dönthet a Mikulás, ki volt jó, vagy épp rossz ebben az évben, de azt is ráírhatjuk, amit én sokat hallok itthon: Ígérem, anya, jó leszek!

Év közben csodaszép tortákat is készít egyedi megrendelésre, ebben ki tudja élni az alkotói álmait, de azért nehéz feladat is ez, mert sok munkával, egyeztetéssel jár. A legnagyobb elismerésnek azt tartja, hogy sokan ma már a neve megjelölése nélkül is felismerik a süteményeit, saját stílusa van. 

– Persze szeretnék minél többet fejlődni, hiszen annyi különleges dolog van ebben a szakmában. A legnagyobb álmom egy látványműhely lenne apró kis kávézóval, ami egy igazi családi kuckóként üzemelne. Egy olyan helyet szeretnék kialakítani, aminek lelke van, és szeretet lakozik benne.