Örökbe fogadott gyerek

Kedves Gabi! 
Két lányunk van, 14 és 12 évesek, mindkettőt újszülöttként fogadtuk örökbe. Testvérek, vagyis az életet adó anya ugyanaz a személy. Október elején a nagyobbik lányom hasnyálmirigy-gyulladással kórházba került. Ott záporoztak ránk a „volt-e a családban…” kezdetű kérdések, de a vér szerinti szülők egészségügyi állapotáról nem tudunk semmit. Próbáljam kideríteni, jött az utasítás. Telefonál­tam az egyesületnek, ahol a segítőkész hölgy sajnos rossz hírrel hívott vissza: már nem él az a telefonszám, ami a rendszerükben található a vér szerinti anyához. 

Nyílt örökbefogadás lévén, ismerem a nő nevét, így kétségbeesésemben a közösségi oldalon kerestem rá. Kiderült, milyen sokan élnek ezzel a névvel! Nehezen szűkítettem a kört, végül az egyik profil mögött sejtettem a keresett személyt. Leírtam neki privát üzenetben, ki vagyok, és miben kérem a segítségét. Olyan mázlim volt, hogy azonnal visszaírt: ő az, és készséggel rögtön megválaszolta írásban a rá vonatkozó egészségügyi kérdéseket. Az apa hátterével kapcsolatban azt ígérte, hogy estére kideríti, amit lehet (rég szétmentek). A végén volt egy kérése: este telefonon beszéljünk, megadta a mobilszámát. 

A nagylányomnak is elmeséltem a kapcsolatfelvételt. Bevallom, ő mindig nehezen vállalta azt, hogy örökbe fogadott gyerek, míg a húgát ez sosem zavarta. Láttam, hogy retteg az esti hívástól.

Összeszűkült torokkal tárcsáztam este. A nő udvariasan megkért, hogy meséljek neki a lányokról. Éjfélig beszélgettünk. A végén azt mondta, hogy még mindig rettentően szegény körülmények között él, és igazolva látja a sok évvel ezelőtti döntéseit, mert a lányok velünk tudnak kiteljesedni. Azt is mondta, hogy minden egyes nap gondol rájuk. Nem kért sem fotókat, sem találkozást, de tisztán éreztem, hogy megkönnyebbült a tőlem kapott hírek hallatán. 

És másnap ugyanezt éreztem a kórházban a lányomon is. Ahogy csimpaszkodott belénk, potyogtak a könnyei. Eddig csak úgy tudott az örökbefogadásra gondolni, hogy őt születésekor nem szerették, nem kellett valakinek – most viszont árnyalódott ez a kép. 
Az elmúlt hetek a nagylányunknak fizikálisan és mentálisan is nagyon nehezek voltak. Ugyanakkor magabiztosabb lett, és sok mindent megértett a saját történetéből. A családunk még erősebb lett. 
Üdvözlettel: Réka 
 
Kedves Réka! 
Egy örökbe fogadott kislány édesanyjaként is hálásan köszönöm, hogy megosztotta a történetet. Bízom benne, hogy másoknak is tanulságul szolgálhat. 
Üdvözlettel: Szijjártó Gabi 
[email protected]