Mit szól majd a családom?

Kedves Gabi! 
Hosszú évek óta özvegy, energikus, hetvenegy éves nagymama vagyok. Szerető nagy család vesz körül, ráadásul a nyugdíjba vonulás után sokáig besegítettem egy könyvelőirodában, így eddig nem gyötört annyira az egyedüllét. Életemben először most karácsonykor – amikor nálam összejött mindenki, és 17-en ültük körül az asztalt – féltékeny voltam nemcsak a házas gyerekeimre, de még az unokáimra is, akik elhozták bemutatni az új párjaikat. Félre ne értsen, én nagyon örülök, hogy mindannyian boldogok, csak valahogy úrrá lett rajtam a több mint egy évtizede tartó magány. Ez nem pillanatnyi rossz érzés volt, hanem az utóbbi időben már egyre erősödött. 
Olyannyira, hogy most elszántam magam a társkeresésre. A környezetemben nincs olyan férfi, aki szóba jöhetne, úgyhogy az internetes ismerkedős oldalak maradtak lehetőségként. Csak félek belevágni, rettegek a csalóktól, a szex­má­niá­sok­tól, a pénzlehúzóktól, szóval tele vagyok kétellyel. Születhetnek a világhálón valóban pozitív kapcsolatok is? Érdemes próbálkozni az én koromban? És mit szól majd ehhez a családom? 
Üdvözlettel: Éva 
* 
Kedves Éva! 
Ha magányosnak érzi magát és partnerre vágyik, akkor tegyen érte. Bátran regisztráljon internetes társkereső oldalra, de hogy melyikre, azt érdemes gondosan megválasztania. Sok kellemetlenséget megelőzhet azzal, ha tudja, hogy az adott fórumon elsősorban mit keresnek: alkalmi szexpartnert, cinkos beszélgetőpartnert, komoly párkapcsolatot? Vannak tematikus oldalak életkor, vallási meggyőződés vagy speciális betegség, sérülés alapján. A különböző hobbikat űzők csoportjai a közösségi médiá­ban nem kimondottan társkeresésre szerveződtek, de a közös tevékenység ügyes kerítő lehet. 
Jogosak a félelmei, hiszen az interneten keresztül könnyebb megtéveszteni a hiszékenyeket, legalábbis ideig-óráig. De aztán, ha valaki komolyabb érdeklődést vált ki, úgyis ki kell merészkedni a monitor mögül, és akkor rendszerint hamar lehull a lepel a csalókról. Legyen óvatos, körültekintő, és akkor elkerülheti a rossz szándékkal közeledőket. Én számtalan olyan párt ismerek, akik a világhálón találtak egymásra, úgyhogy mindenképpen cselekvésre biztatom önt. Nem hiszem, hogy tartania kellene a családjától: ismerik az ön vitalitását, meg fogják érteni a sajgó hiányérzetét. Érdemes erről már most nyíltan beszélgetni velük, így nem éri váratlanul őket, ha egyszer csak többen ülik majd körbe az asztalt. Így legyen! 
Üdvözlettel: Szijjártó Gabi 
[email protected]