Alapozhatunk az érdeklődésre

Sok tényezőtől függ az, hogy miként alakul a jövőképünk. Meglehet, hogy már egy hatévesnek akad elképzelése, milyen szakmát szeretne választani felnőttként, de ez önmagában nem garancia az ötlet megfelelőségére, megvalósíthatóságára. Az sem feltétlenül tragédia, ha valaki nem sokkal a határidő előtt (vagy akár középiskola után) dönti el, merre tovább, amennyiben azt megfelelő megfontoltsággal és érettséggel teszi, vagyis tudja, mit és miért választ, illetve mire vállalkozik, mit várhat. Ezeknek a kérdéseknek az átgondolása a munka és a szakmák világáról való tájékozottságot, valamint kellő önismeretet igényel. 

– A végzős diákok számára ez az első igazán önállónak mondható választási helyzet, amelyet érthető módon sokan nehéznek élnek meg. Fontos, hogy olyan döntések szülessenek, amelyek a további fejlődés optimális lehetőségeit nyitják meg a következő időszakra. Jó, ha a gyerekek már kisebb koruktól ráláthatnak a munka világára, és érdeklődésük szerint maguk is tapasztalatot szerezhetnek egy-egy tevékenység kipróbálása során. Mindez segítséget jelenthet ahhoz, hogy középiskola végén felelősségteljesen döntsenek arról, hogyan tovább – foglalja össze Gebauer Ferenc tanácsadó szakpszichológus, a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat Továbbtanulási és Pályaválasztási Tanácsadó Tagintézmény igazgatója. 

A pályák és a munka világával való találkozásban a szülőnek is jelentős a szerepe. A közös gondolkodás és tájékozódás, a nyílt napok látogatása, a beszélgetés mind fontos eszköz ahhoz, hogy a későbbi pályadöntések (fakultáció-, majd a szak- vagy szakmaválasztás) a végzős diák számára nagyobb önállósággal, magabiztossággal történhessenek. A nagykamaszoknál lényeges, hogy ezeket a választásokat maguk tegyék meg, hiszen ez jelenti a lépcsőt a felelős és önálló életvitel felé. Amennyiben igénylik és elfogadják a véleményünket, meg kell találnunk a határt, hogy ne mi döntsünk helyettük, hanem ők maguk álljanak bele ebbe a feladatba és a folytatás vállalásába. 

Manapság a pályákról való információgyűjtésre a korábbiaktól sokkal tágabb lehetőségek állnak a rendelkezésre a foglalkozás­be­mu­tató videóktól kezdve a szakmaleírásokon át, az elhelyezkedési statisztikákig. Azonban problémát jelenthet a bőség zavara. A döntést tehát önmagában az információ nem könnyíti meg. A kérdés sokkal inkább az, hogy a gyermeknek mi a legjobb a mai színes, rendkívül szerteágazó lehetőségeket kínáló világban. 

Az időtálló és fejlődést eredményező választáshoz a személyes érintettség, vagyis az érdeklődés és a motiváció megléte elengedhetetlen. Minél inkább tudatosulnak a vonzó (és az akadályozó) tényezők, annál könnyebben tudjuk erre építeni a célokat. A megvalósíthatóság tisztázása, az odáig vezető járható út megtalálása és kialakítása kihagyhatatlan. Ez rámutat a tájékozódás feladatára. Az idő nyomására meghozott döntés magában hordozza a téves választás kockázatát. Ezért fontos a teendőkkel való korábbi találkozás, hogy a személyes érzések, gondolatok tisztázódjanak, szükség esetén a diákok tanácsadó szakemberhez fordulhassanak – ad megszívlelendő javaslatokat Gebauer Ferenc. 

A felsőoktatás legalább hároméves időszak, amely komoly ener­giabefektetést és elkötelezettséget igényel. Ígéretes és reális célokat érdemes kitűzni, amelyek eléréséhez elegendő felkészültséggel és erőforrással rendelkezünk. Mindez szükséges a követelményekkel, a kihívásokkal való megküzdésben – tanácsolja. Kifejti, hogy az egyetemi szakválasztásnál fontos megismerkedni a képzés tartalmával: milyen tantárgyakkal, elvárásokkal találkozunk majd, milyen munkafeladatokra készít fel. Érdemes kitekinteni a képzés utáni elhelyezkedési és továbbképzési lehetőségekre is. Mindezeket mérlegelve állapíthatjuk meg, hogy az adott szak hozzásegíthet-e hosszú távú céljaink eléréséhez. 

Egy esetleges felvételi kudarc esetén ki kell értékelni a történteket és levonni a tanulságokat. Szükséges lehet újrafogalmazni vagy átalakítani a célokat, átgondolni az elérésüket szolgáló eszközöket. Érdemes mérlegelni, hogy keressünk-e rövidebben teljesíthető terveket, válasszunk-e alternatív utat, a munka világában szerezzünk tapasztalatot vagy hagyjunk magunknak egy évet, amikor tanulhatunk nyelvet, tehetünk emelt érettségi vizsgát, vállalhatunk önkéntes munkát – adja útravalóul a szakember. A pályaválasztási tanácsadásra jelentkező diákoknak már a középiskola időszaka alatt ajánlják az alternatívákban történő gondolkodást. Egy B terv vagy annak további változatai segíthetnek a rugalmasságban, amely a siker egyik összetevője lehet.