Kamaszgond

Kedves Gabi! 
Mondhat egy édesanya olyat, hogy elege van a saját gyermekéből?! Szé­gyellem leírni, mennyire tiszteletlen velem a 17 éves fiam, nem bírok vele. Naponta töri össze a szívem, pedig én még a széltől is óvtam mindig, teljesen kiszolgáltam, pláne a válásunk után, Gergő akkor 11 éves volt. Egyszerűen nem lehet kérni tőle semmit, sőt, már szólni se nagyon, mert leordítja a fejem. Esküszöm önnek, hogy már nem is merem kritizálni vagy bármit számonkérni, csak néha beszélgetni szeretnék vele. 

A volt férjemmel próbálom ezt megosztani, de ő azt mondja, hogy magamra vessek, ha túl lágyszívű meg engedékeny voltam vele – ő keményen fogta, nem is nőtt a fejére, vele normális. Hozzáteszem: Gergőnek annyi haverja meg programja van, hogy két-három hetente ugrik fel kicsit az apjához (meg az új családjához), azonkívül heti néhányszor telefonon beszélnek. 

Szóval láthatóan csak velem, az édesanyjával bunkó, pedig nekem mindig ő volt az első, így nekem nem jutott időm újrakezdeni. Nem tudom, hogy mit csináljak. 
Üdvözlettel: Judit 

∗

Kedves Judit! 
A szakemberek számára tökéletesen ismert ez a jelenség, amikor a kamasz lázadó, önmagát kereső érési folyamatában „első számú közellenségnek” tekinti a szülőt. Azért éppen önnel teheti meg ezt, mert tudja, hogy ön feltétel nélkül szereti, még ezzel a bunkó stílussal együtt is. 

Ezzel együtt nem lehet teljesen szemet hunyni a bántásai felett, ezért arra ösztönzöm, hogy legyen néhány szülői „válaszcsapása”. Mondjuk a meleg ebéd/vacsora hiányára biztosan felfigyelne. A tiszta alsónemű, zokni hiányát nem javaslom, mert a kamasz fiúk koszosban is simán elvannak jó hosszú ideig… 

Véleményem szerint a kisebb gyerekeket sem, de egy 17 évest aztán végképp nem kell a széltől is óvni! Éppen itt az ideje, hogy ön saját magával is törődjön: szervezzen esténként, hétvégente saját programot barátokkal, menjen el randevúzni – élje a saját női életét, és ne merüljön el teljesen a kamasz miatti szülői önsajnálatban. Gergőnek is jót tesz majd ez a kis távolság és nem utolsósorban az önállóság az említett teljes kiszolgálás helyett. Adjon neki otthon feladatokat, és következetesen követelje meg a végrehajtását. Ha az ön kérésére sem vásárol be délután, akkor bizony az üres hűtővel marad egyedül (mert ön épp moziba ment). 

Biztos, hogy lesz még néhány üvöltözős balhé az ön karakán kivonulása miatt, de ne feledje: az idő önnek dolgozik! Ezt ki kell böjtölnie, túl kell élnie ép elmével! 
Üdvözlettel: Szijjártó Gabi 
[email protected]