Makacs édesanya

Kedves Gabi! 
Rendkívül kellemetlen helyzetbe hozott az anyám. A napokban felhívtam, hogy szóljak neki: húsvétkor a párom 13 éves fiát is visszük hozzájuk vidékre látogatóba, mert velünk lesz az ünnepnapok alatt. Erre közölte, hogy ebből ő nem kér, Dani nem az ő unokája (27 éves vagyok, nekem nincs még gyerekem), és semmi kedve más kiskamasz fiát körbeugrálni napokon át. 

Tíz hónapja vagyunk együtt a párommal, öt hónapja együtt élünk, ilyen erős érzelmeim még sosem voltak senki iránt. A páromat kedveli (ez nagy szó nála, mert a világon mindenkit kritizál), de eddig még nem akartuk bemutatni a fiát a szüleimnek. Gondoltuk, itt az ideje, és a húsvét egy szép ünnepi alkalom lehet. 

Ismerem az anyámat, tuti nem tudnám meggyőzni: ha ő egyszer kimondta a véleményét, azt sosem változtatja meg. Az apám meg túl gyenge ahhoz, hogy a pártomra álljon. Különben is, valószínűleg nem lenne abban sok köszönet, ha családi nyomással „kényszerítenénk” az anyámat, hogy vendégül lásson valakit, akit valójában nem akar. És Danit sem akarom kínos helyzetbe hozni, hogy szeretetteljes fogadtatás helyett duzzogást lásson anyám arcán. 

Hogy mondjam meg ezt a páromnak? Rettegek, hogy félre fogja érteni, netán azt hiszi, hogy nem tartom komolynak ezt a kapcsolatot. Mit tegyek? 

Üdvözlettel: Lili 

∗

Kedves Lili! 
Érthető, hogy ez a kinyilatkoztatás érzékenyen érinti önt. Egyetértek azzal, hogy ha az édesanyja elutasító, nincs sok értelme ráerőltetni a helyzetet. Sem ön, sem Dani nem érdemli meg, hogy kellemetlen, rideg fogadtatásban részesüljön. 

Mielőbb mondja el a párjának őszintén az egészet. Ön nem tett semmi rosszat, nincs oka szégyenkezni. Ön tényleg szerette volna bemutatni ezt a fontossá vált kisembert az édesanyjának, aki viszont még nem érzi késznek magát erre.Javaslom, inkább tegyenek le a háromfős látogatásról, így megvédve a párját és Danit is attól, hogy egy feszültséggel teli helyzetbe kerüljenek. Ha ez a kapcsolat valóban mély és hosszú távú, lesz még alkalom arra, hogy mindenki megismerje egymást. Higgye el, a párja tudja, hogy ön nem felelős az édesanyja döntéséért, amit viszont el kell fogadniuk, harag nélkül. A tanácsomat kérte, íme: látogasson haza ezúttal egyedül a szüleihez, de a négy nap helyett töltsön velük kevesebbet. Ezúttal az édesanyjának kell majd megértenie: két férfi várja haza, most már ők is az ön szerettei, életének fontos szereplői. 

Üdvözlettel: Szijjártó Gabi 
[email protected]