Nyárra hangolva, őszre készen

Fenyő Rita húsz év multinacionális tapasztalat után került vissza a közoktatás világába. Egy általános iskola igazgatóhelyet­teseként, magyar–történelem szakos tanári végzettséggel felismerte, hogy az iskolába járó gyerekek tanulási támogatása hiányos. ­Megalapította Gödön az Alfa ­Tanulóklubot, ami ma már 14 pe­dagógus és 2 egyetemi hallgató segítségével délutánonként tanulószobákat kínál felsős diákoknak, hogy otthonra ne maradjanak elvégzendő feladataik, így tehermentesítve a szülőket. Valójában a nagyvállalati munkája során megszerzett gyakorlatiasság, munkaszervezés és hatékonyság szemléletmódját igyekszik átadni tanítványaiknak. 

Az igények az évek során egyre nőttek, napjainkban az Alfa különböző korosztályok számára kínál fejlesztő és felkészítő programokat: zenebölcsit és zeneovit, tanulássegítő foglalkozásokat alsósoknak, felvételi-előkészítőket, nyári táborokat (Fedezd fel a Dunakanyart! biciklistábor, Csibésztanya). A felsősöknek szánt, Tanulj jól! elnevezésű tanulástechnikai tréningjüket 2024-ben az Év tréningjévé választották, és már tesztelik a vadonatúj, középiskolásoknak készített verziót. 
Az utóbbi időszakban az alsó és felső tagozat közötti átmenet áll a fókuszban, hiszen ez az egyik legnagyobb váltás a gyerekek iskolai életében. És mégis, az iskolák többsége alig készíti fel erre a diákokat, pláne nem a szülőket. 

– Ilyenkor teljes szemléletváltás, új elvárások, ismeretlen tanárok állnak a gyerekek előtt. Létrehoztunk két olyan „mankót”, ami országosan egyedülálló módon támogatja a szülőket és a gyerekeket – számolt be legújabb fejlesztésükről Fenyő Rita. – Egyrészt az interneten keresztül, szülői webiná­riumo­kon érthetően elmondjuk, mi történik az ötödikbe lépő gyerekekkel biológiai, pszichés és tanulási szempontból, emellett gyakorlati tanácsokkal is szolgálunk. Másrészt a Felsős leszek! online képesség- és tudásfelmérő tesztünk azt mutatja meg, hogy milyen alapképességek szorulnak támogatásra. Tesztünket az SNI Suli is ajánlja, atipikus gyerekek mérésére is igen hatékony eszköz.

Nyakunkon a vakáció, úgyhogy térjünk vissza az eredeti dilemmához: a nyári szünetben vajon teljesen hátra lehet-e dőlni, mindenféle tanulást felfüggesztve? 

– Nem. Az Egyesült Államokban a XX. század eleje óta mérik a nyári tanulásvesztés mértékét, és a vizsgálatok azt mutatják, hogy a két és fél hónap alatt a gyerekek matematikai készségei 40-45, szövegértési szintjük 25-30 százalékot is csökkenhet. A hazai tapasztalatok sem mutatnak mást, miközben már így is 60 százalékkal csökkent a gyerekek szókincse a nyolcvanas évekhez képest! A helyzetet súlyosbítja, hogy a mai gyerekek átlagos napi képernyőideje már tanév közben is 3-4 óra, nyáron pedig ez könnyen megduplázódik. Ez nemcsak a mozgásfejlődést és a koncentrációt befolyásolja hátrányosan, hanem elveszi az időt a természetes tapasztalatszerzésektől is. Attól, amit mi, idősebbek régen borsófejtés, mezítlábas séták vagy bunkerezés közben sajátítottunk el. 

Fenyő Rita szerint a szülők fontos feladata, hogy ne hagyják teljesen kikopni a gyerekek megszerzett tudását nyáron. Ugyanis a készségek – legyen szó olvasásról, írásról, számolásról – csak gyakorlással alakulnak ki, akárcsak a görkorcsolyázás. De nem szabad a klasszikus tanévet másolni (mondjuk feladatlapokkal terhelni őket), a tanulásnak, az ismétlésnek rejtetten, játékosan, természetes, élményszerű módon kell beépülnie a mindennapokba. Valódi tanulás akkor történik, amikor nincs tétje, amikor önfeledt, és őszinte kíváncsiságból fakad.