Ősök és utódok

Küzdelem a koronáért 

Talán egyetlen monarchia sem kapott akkora nemzetközi figyelmet és hírnevet a történelem során, mint a brit királyi család. Szövevényes életutak, XXI. századi intrikák, vélt vagy valós gyilkosságok, lázadó fiak és unokák. A trónöröklés a brit birodalomban soha nem volt zökkenőmentes. Az idők során számos család szerette volna megkaparintani a hatalmat, fegyverrel, új vallási vagy politikai törvényekkel, nyíltan vagy ármánnyal, minden korban folytak a küzdelmek a koronáért. 

A ma trónon ülő Windsor-ház gyökerei egészen a IX. századig, Nagy Alfréd wessexi király uralkodásáig nyúlnak vissza. Az ő személyében találhatták meg a britek azt az erőskezű vezetőt, akire azokban a viharos időkben felnézhettek. A dánokkal folytatott harcok után Alfréd minden figyelmét népe jóllétének megteremtésére fordította, célul tűzte ki, hogy a szétszakadt országot megerősítse, és helyreállítsa a pusztítások nyomait. 28 évig tartó uralkodása alatt nemcsak megvédte királyságát a viking inváziókkal szemben, de maradandót alkotott Anglia egyesítésében is. 
Az Alfréd vérvonalából származó, ma trónoló Windsor-dinasztia 1901-ben, VII. Edwarddal kezdődött. Eredetileg Szász-Coburg-Gothai-házként voltak ismertek, ám az első világháború alatt Windsor-házra változtatták a nevüket, hogy eltávolodjanak a család német gyökereitől. A XX. században a monarchia modernizálódott, életük és mindennapjaik jóval hozzáférhetőbbé vált a nyilvánosság számára is. Olyan kulcsfontosságú uralkodók, mint V. György, VI. György és II. Erzsébet királynő kulcsszerepet játszottak ebben az átalakulásban, akik a háborúk, társadalmi változások és a média korszakában is helytálltak. 

Féltonnányi feljegyzés 

A legendás filozófus, Konfuciusz családfája, a Kong egészen az ókori Kínáig vezethető vissza. Kon­fuciusz több mint 2500 évvel ezelőtt élt (Kr. e. 551-ben született), de tanításai ma is emberek milliói­nak életére vannak hatással. A filozófust sokoldalú személyiségként tartják számon, akinek élettörténete szinte mitikus tulajdonságokkal bír. A Kong család vérvonala nemcsak hogy a mai napig létezik, de a hivatalos beszámolók szerint több millió taggal büszkélkedhet. 

A Guinness Rekordok Könyve a történelem leghosszabb családfájaként tartja számon őket, amit a Kong-leszármazottak időszakosan megjelenő globális nyilvántartása, a Konfuciusz Genealógia is igazol. A 80 kötetnyi feljegyzés, ami több mint fél tonnát nyom, 83 generációt említ és több mint kétmillió nevet foglal magában. A kínai történelemben hosszú időszakokon át jelentős társadalmi és politikai befolyással járt, ha valaki Konfuciusz leszármazottjának nevezte magát, így kétségtelenül sok szélhámos próbált hasznot húzni a törvényes Kong családtagok által élvezett előnyökből. Ugyanakkor azt is érdemes megjegyezni, hogy a vérvonal hivatalos nyilvántartása olyan adatokon alapul, amelyeket először csak 1080-ban, évszázadokkal a filozófus halála után rögzítettek írásban. 

Misztikus eredet 

A legenda úgy tartja, hogy Japán első császára, Jimmu a nap és a vihar istenének leszármazottja, születését és családfáját ezért ma is számos misztikum övezi. Jimmu i. e. 660 körül ült fel először a Krizantém trónra, így a japán császári család a legrégebb óta, megszakítás nélkül uralkodó dinasztia a világon. Mindez azonban mai napig vita tárgya a történészek között, ugyanis a Jimmut követő 14 császár valódi létezéséről csak a szájhagyomány szól, a japán őstörténet hiteles forrásként emlegetett Nihonshoki homályosan ír az eredetkérdésről. Bár a történelem viharaiban az uralkodó szerepe sokat változott, azonban mindig is a nemzet egységének a szimbólumát jelentette, és a mai napig ez a legfontosabb szerepe. 

A jelenlegi császár, Naruhito Japán 126. uralkodója, aki 2019. május 1-jén lépett népe szolgálatába, miután apja, Akihito lemondott a fia javára. Az öreg császár, akit csak Béketeremtőként emlegettek, szokatlan diplomáciát folytatott. A Japán II. világháború alatt elkövetett súlyos atrocitásai miatt bocsánatot kért az áldozatoktól és családjaiktól. Akihito azonban nemcsak amiatt számít a japán császárok sorában „újhullámosnak”, mert önálló diplomáciai irányvonalat alakított ki, hanem azért is, mert szakított a párválasztási szokásokkal, és rangján aluli státuszban lévő feleséget választott magának. Maszakóval az oldalán a konzervatív japán párkapcsolati normákat is felülírta, feleségével ugyanis gyakran jártak kettesben romantikázni, kart karba öltve kirándultak szerte az országban. 

A Salamon-dinasztia 

Bár az írástudatlanság, a szóbeli hagyományokra való támaszkodás és a XX. század előtti nomád életmód miatt az etiópiai közösségre vonatkozó történelmi anyagok szűkösek és megbízhatatlanok, az egyiptomi kopt eredetű Kebra Nagaszt (Királyok Dicsősége) szerint a Bibliában is megjelenő Sába királynője, illetve Salamon leszármazottai évezredekig uralták Etiópiát. Amikor a királynő meglátogatta Salamont Jeruzsálemben, egy alkalommal vele hált, majd kilenc hónapra rá megszülte Meneliket, akit az első etióp császárként tart számon a nép. A fiatal Menelik egyszer apjához utazott Jeruzsálembe, majd hazatérőben ellopta a Frigyládát. Ezért vallják az etiópok, hogy nem a zsidók, hanem ők maguk Isten választott népe. 
A Salamon-dinasztia hivatalosan 1270-től 1974-ig került vissza a trónra. Uralkodásuk 700 éve alatt az ország a kereskedelem és a kultúra olyan átalakulásán ment keresztül, amely létrehozta a ma ismert modern nemzetet.