Dolgos vakáció
Sok diák dolgozik a vakáció heteiben, ez évről évre jellemző tendencia, különösen a középiskolás és egyetemista korosztály körében. A fiatalok elsősorban azért vállalnak nyári munkát, hogy pénzt keressenek: ebből finanszírozzák nyaralásukat, a fesztiválokat, másoknak a tanulmányaikhoz, a mindennapi megélhetésükhöz van szükség arra, hogy dolgozhassanak.
A diákmunkában még mindig a nyár a legerősebb szezon. Míg a középiskolások többsége döntően a vakáció heteiben vállal munkát, az egyetemisták közül azonban sokan egész évben, folyamatosan dolgoznak is a tanulás mellett, másként nem tudnák finanszírozni a lakhatást, a rezsit vagy éppen a tandíjat. Akadnak olyan előrelátó fiatalok is, akik azért vállalnak havi néhány napot a főszezonon kívül is, hogy a munkáltató „ne feledkezzen meg" róluk, és nagyobb eséllyel tudjanak a nyári hónapokban a jobb pozíciókban elhelyezkedni – sorolja a lehetséges motivációkat a piacesprofit.hu.
Az ifjú munkavállalók körében évek óta a fesztiválok és a balatoni álláshelyek a legnépszerűbbek, ez idén sem változott. De aki ezekről lemaradt, annak sem kell elkeserednie, lehetőségek bőven vannak az ország egész területén. Egyre több cég ismeri fel ugyanis a diákok foglalkoztatásával járó előnyöket: amellett, hogy motivált, terhelhető, a szükséges ismereteket könnyen és gyorsan elsajátító munkaerő áll a rendelkezésükre, a diákszövetkezetek a szükséges adminisztrációt is elvégzik helyettük. Az egyszerűsített foglalkoztatás feltételeinek szigorítása – a közterhek növekedése és a ledolgozható napok számának korlátozása – szintén diákszövetkezeti foglalkoztatás mellett szól, amelyet ezek a változások nem érintenek – mondta el a profitline-nak Kott Zoltán, a Meló-Diák vezérigazgatója.
A Meló-Diák hálózatában tavaly 1933 forint volt az átlagos órabér; ez 9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, az idén pedig hasonló mértékű, 7–10 százalékos emelkedésre, 2100 forint körüli átlagos órabérre lehet számítani. A diákmunka-keresetek együtt mozognak a munkaerőpiac egészére jellemző adatokkal, amelyek között a tavalyit 9 százalékkal meghaladó minimálbér és a 2024. évinél 7 százalékkal magasabb, „diplomás-minimálbérként" is emlegetett garantált bérminimum diktálja az ütemet. Az érettségihez, főiskolai/egyetemi hallgatói jogviszonyhoz kötött vagy szakmai ismereteket megkövetelő munkakörökben a garantált bérminimum az irányadó: ez 2025-ben bruttó 2005 forintos órabért jelent, amit a 25 év alatti diákok, akiknek az szja-t nem kell megfizetniük, levonás nélkül kézhez is kapnak.
A Meló-Diák kínálatában bőven akadnak olyan lehetőségek, ahol a garantált bérminimumot jóval meghaladó órabérrel számolhatnak a munkavállaló diákok. A fővárosban az irodai asszisztens munkakörökben az idén nyáron már 2200 forint a jellemző órabér, a műszaki gyakornokok akár 2800 forintot is kaphatnak. Nyugat-Magyarországon akadnak vállalati pénzügyi pozíciók, amelyekben 3000 forintot is lehet keresni óránként; ezekre az állásokra értelemszerűen a 18 évesnél idősebb, szakmai ismeretekkel/tapasztalattal rendelkező fiatalokat várják. A betanított fizikai munkák esetében ugyanakkor országszerte az (óránként) 1672 forintos minimálbér az irányadó. A vendéglátásban és a kereskedelemben is innen indulnak az ajánlatok, de ezekben a nemzetgazdasági ágakban már nem ritka a 2400 forint feletti órabér sem – sorolja a friss „kínálati" adatokat a vezérigazgató.
A szülők munkahelyén
Iskolai szünetekben a 15. életévét betöltött diák is dolgozhat, aki pedig már betöltötte a 16. életévét és nappali tagozaton tanul, tanév közben is bármikor vállalhat diákmunkát, de 18 évnél fiatalabb korú gyermekek munkavégzése esetén szükség van a szülő hozzájárulására. Göbl Róbert szerint kifejezetten hasznos, ha egy tinédzser 15-16 éves korától kezdve, fokozatosan kapcsolódik be a munka világába: először csak nyáron egy-egy hónapot, később pedig akár évközben is egy-egy délutánt, ahogy a tanulmányai engedik. A 18 év alattiaknak szóló diákmunkákból ugyan kevesebb van, és nyáron ezeket különösen gyorsan betöltik, azonban maguk a szülők is megteremthetik erre a lehetőséget – emeli ki a Mind-Diák vezetője. Ha egy munkáltató nyitott arra, hogy a nyári szünetben a saját dolgozói gyermekeinek is diákmunka-lehetőséget adjon, az több szempontból is előnyös lehet. Ilyenkor jellemzően a szabadságolások miatt megüresedő helyeket, illetve a kisebb adminisztratív vagy egyszerűbb, betanítható feladatokat bízzák a fiatalokra – például iratrendezés, adatrögzítés vagy egyéb irodai kisegítő feladatok formájában.
Fontos tudni, hogy ha a diák külföldön folytatja a tanulmányait, a szünidőben hazatérve továbbra is vállalhat diákmunkát Magyarországon, ha honosított nappali tagozatos diákigazolvánnyal rendelkezik. „Azzal számolni kell, hogy csak a nappali tagozatos diákok (aktív vagy passzív félévesek) vállalhatnak – a főállásúnál lényegesen kedvezőbb adózású – diákmunkát vagy gyakornoki munkát. Az esti vagy levelező tagozatos hallgatók tehát nem dolgozhatnak diákként, csak főállású státuszban” – hívja fel a figyelmet a szakértő.
Vár a mezőgazdaság!
Idén nyáron is elindult a fiatalok nyári foglalkoztatását elősegítő országos diákmunkaprogram, amelyben 16 és 25 év közötti, nappali tagozaton tanuló diákok vállalhatnak munkát önkormányzatoknál és különböző ágazatokban működő vállalkozásoknál – köztük a mezőgazdaságban is. A program a mezőgazdasági vállalkozásoknak is lehetőséget kínál, hogy bértámogatással foglalkoztassanak tanulókat. Ez azt jelenti, hogy ha egy diák agrárcégnél helyezkedik el, akkor a vállalkozás a munkabér 75 százalékát visszaigényelheti az államtól – írja az agroinform.hu.
A foglalkoztatható diákok napi 6 órában dolgozhatnak legfeljebb 2 hónapon keresztül, július 1. és augusztus 31. között. A szakképzettséget nem igénylő munkákért – például betakarítás, gyomlálás, terményválogatás – maximum bruttó 218 100 forint, míg szakképzettséget igénylő munkáért (például gépkezelés, laboros teendők) akár bruttó 261 600 forint is járhat havonta.
