Száműzve, de szabadon

A halk szavú, mindig mosolygós vallási vezető Indiában él, szülőföldjére nem teheti be a lábát. Ennek ellenére – vagy épp ezért – életét annak szentelte, hogy a világot járva támogatást szerezzen hazája ügyének, és erőszakmentes megoldást keressen Tibet problémáira. 

Tenzin Gyatso 90 évvel ezelőtt, 1935. július 6-án született földműves családban. Mindössze kétéves volt, amikor az előző dalai lámának, a bölcsesség óceánjának reinkarnációjaként kiválasztották, miután a gyermek az elé rakott tesztek során felismerte az elhunyt személyes tárgyait. 

A hit szerint a dalai láma olyan megvilágosodott lény, aki saját nirvánáját elhalasztva az újraszületést választotta azért, hogy az emberiséget szolgálja. A legtöbb tibeti buddhista iskola Tibet vallási és politikai vezetőjeként tekint rá, ez gyakorlatilag évszázadokig Tibet uralkodójává, valamint államfőjévé tette azt, aki a pozíciót betöltötte. 

Kiválasztása már az előző dalai láma haldoklása alatt megkezdődik, ilyenkor őszentsége környezete minden utalásra figyel, ami segíthet abban, hogy rábukkanjanak az eljövendő vezető születési helyére vagy ismertetőjelére. A halál beállta után a szerzetesek árpából gyúrt golyókba teszik az égtájak neveit, egy imamalomban megpörgetik, majd arrafelé indulnak el, amely égtáj a malomból kiesett. A kereséshez híres lámák látomásait és jóslatait is igénybe veszik, a megelőző dalai láma személyes tárgyait pedig magukkal viszik abban a reményben, hogy a reinkarnálódott lélek majd felismeri azokat. Miután megtalálták a megfelelő gyermeket, Lhászába költöztetik, hogy tanuljon. 

Oktatás Tibetben 

Tenzin Gyatso hatéves korában kezdte meg szerzetesi tanulmányait.­ A főtárgyak közé tartozott a logika, a képzőművészet, a szanszkrit nyelvtan és az orvostudomány, de tanítói a legnagyobb hangsúlyt a buddhista filozófiára fektették. Még tanulmányait folytatta, amikor 1950-ben Kína megszállta Tibetet, ekkor kérték fel, hogy vegye át a teljes politikai hatalmat is. Négy évvel később Pekingbe utazott, hogy találkozzon Mao Ce-tunggal és más kínai vezetőkkel, ám a tárgyalások nem vezettek eredményre, sőt, csak tovább mérgesítették Tibet és Kína egyébként is kényes viszonyát. A tibeti szuverenitás és kultúra elnyomására válaszul Tenzin Gyatso különféle békekezdeményezéseket javasolt egy autonóm tibeti állam létrehozására Kínán belül. Felhívásai hangsúlyozták Tibet egyedi kulturális és spirituális örökségének megőrzését, miközben fenntartotta az erőszakmentes ellenállást. 

Tanulmányaihoz visszatérve 23 évesen, a lhászai Dzsokhang templomban tette le záróvizsgáját az éves Nagy Imafesztivál ünnepe alatt. Feladatait kitüntetéssel teljesítette, így megkaphatta a buddhista filozófia legmagasabb doktori fokozatát is. Ám sikereinek nem örülhetett sokáig, mert még ebben az évben – miután a kínai csapatok brutálisan leverték a lhászai tibeti nemzeti felkelést –, életét féltve száműzetésbe kényszerült. Azóta is Észak-Indiában, Dharamszalában él. Itt hozta létre a tibeti emigráns kormányt is, amely innen igazgatja a Kína által megszállt területet. 

Egy élet a szolgálatban 

A dalai láma a XX. század egyik legmeghatározóbb alakja lett, aki az emberi jogok, a környezeti fenntarthatóság és a vallásközi párbeszéd kérdéseivel foglalkozik. Bár közel negyvenévesen utazott először Nyugatra, tanításai már akkor is és ma is milliókat inspirálnak világszerte. Mindig az együttérzésre, az erőszakmentességre, valamint a különböző kultúrák és hiedelmek megértésének fontosságára helyezte a hangsúlyt. A béke iránti rendíthetetlen elkötelezettségének elismeréseként 1989-ben Nobel-békedíjat kapott. Élete 90 éve alatt több mint 67 országba utazott, 150 díjban, díszdoktori címben részesült, emellett több mint 110 könyv szerzője vagy társszerzője.A béke hirdetése mellett a tudomány fejlődésére is hangsúlyt helyezett, az 1980-as évek közepe óta folytat párbeszédet szakemberekkel főként a pszichológia, a neurobiológia, a kvantumfizika és a kozmológia területén. 

Ám míg a dalai láma Nyugaton sikereket ért el, addig Kínában a megítélése mit sem változott az évtizedek során. A tibeti önrendelkezés iránti kiállását ellenségesen fogadta a kínai kormány, szeparatista fenyegetésként tekintenek rá, a képét a mai napig tilos kitenni az országban. A nemzetközi közösség, bár támogatja az emberi jogokat Tibetben, lényegi változások végrehajtását nem tudja kikényszeríteni Kínától, így a dalai láma autonómiára vonatkozó törekvései nem valósultak meg. A tibeti nép elnyomása összetett geopolitikai kihívást jelent, amely továbbra sincs megoldva. 
2011. március 14-én őszentsége levelet írt a száműzetésben lévő tibeti parlamentnek, amelyben kérte, hogy mentsék fel világi hatalmából, nem kíván többé államfőként is helytállni, a jövőben kizárólag hitbeli ügyekkel foglalkozik. Ezzel hivatalosan is véget vetett annak a 368 éves hagyománynak, mely szerint a dalai lámák Tibet spirituális és világi fejeként is tevékenykedtek. 

Politikai nyugdíjazás 

Ma a legnagyobb kérdés a tibeti buddhista körökben az, hogy vajon a 14. dalai lámának lesz-e utódja. Ahogy őszentsége fogalmazott, bár 113 éves koráig szeretne élni, célja az, hogy a hátramaradt években felkészítse a híveit egy olyan világra, amelyben ő már nem lesz. A halála előtt konzultálni fog a tibeti buddhista hagyományok vezető lámáival és a tibeti közvéleménnyel, hogy egyáltalán folytatódnia kell-e a dalai láma intézményének. Amennyiben a megkérdezettek úgy döntenek, hogy el kell ismerni egy 15. dalai lámát, ennek lebonyolításáért elsősorban a dalai láma Gaden Phodrang Alapítványának illetékes tisztviselői lesznek a felelősek, ők konzultálnak majd a tibeti buddhista hagyományok vezetői­vel, s ők lesznek azok, akik Tenzin Gyatso utasításait követik majd a keresési és elismerési eljárás során. A dalai láma írásba foglalt újjászületési tervének célja megakadályozni Kínát, hogy kénye-kedve szerint válasszon új dalai lámát, aki nem Tibet, hanem Kína érdekeit szolgálná a jövőben.