Csoda vagy isteni üzenet?

A könnyező Madonnák, a vérző szentek évszázadok óta ejtik ámulatba a világot. Fizikai jelenség mindez vagy isteni üzenet? A misztikus történések nem csupán a hit és a csoda kérdéseit vetik fel, hanem azt is, hogy mit jelent számunkra a megmagyarázhatatlan.

Családi körBalogh Boglárka2025. 09. 29. hétfő2025. 09. 29.

Kép: Indiában Ganesh az egyik legnépszerűbb hindu isten, akit elefántfejjel, négy karral és nagy hassal ábrázolnak

Csoda vagy isteni üzenet?
Indiában Ganesh az egyik legnépszerűbb hindu isten, akit elefántfejjel, négy karral és nagy hassal ábrázolnak
Forrás: Shutterstock

A világ egyik legtöbbet vitatott mirákuluma, az indiai tejcsoda 30 éve történt. 1995. szeptember 21-én, hajnali négy óra körül egy Delhiben élő fiatalember betért egy kis templomba, hogy a hindu hagyomány szerint egy kanál tejet ajánljon fel áldozatul Ganeshnek, az elefántfejű isten szobrának. Nem volt ebben semmi különös, hisz százszor csinálta már, ám a fiú hirtelen arra lett figyelmes, hogy a szobor mintha valóban meginná a tejet. A folyadék eltűnt a kanálból. Azonnal hívta a templom papját, aki néhány hívővel együtt ugyanúgy felajánlotta Ganeshnek a tejet, a szobor pedig, ahogy a fiú esetében is tette, elfogadta az áldozatot. A történet futótűzként kezdett terjedni Delhiben, a híradások azonnal felkapták a csodát. Nem sokkal később más városokban is hasonló jelenségeket kezdtek észlelni: Mumbai, Kalkutta, Jaipur, Chennai, sőt Nepál, Thaiföld, Malajzia, Mauritius, az Egyesült Királyság, Kanada és az Egyesült Államok egyes temp­lomai­ban is beszámoltak hasonló esetekről. Ez a különös esemény újra felvetette a kérdést: mit tekintünk csodának, és mit szimbolizálnak azok a szobrok,amelyekhez emberek milliói fordulnak hittel, reménnyel vagy kíváncsisággal? 

A hívők ámulattal és áhítattal beszéltek arról, amit láttak, a tudósok pedig próbálták megmagyarázni. A fizikusok és kémikusok hamar előálltak egy lehetséges, racionális magyarázattal. Szerintük a „tejivás” egyszerű fizikai jelenségen alapult, mégpedig a kapilláris hatáson. A porózus kőszobrok – gyakran márvány vagy gipsz alapanyagúak – mikroszkopikus repedéseket, üregeket tartalmaznak. Amikor egy kanál tej megközelíti a szobor száját, a felületi feszültség miatt a folyadékot az apró repedések „felszívják”, hasonlóan ahhoz, ahogy egy papír zsebkendő beszívja a vizet. Néhány kutató laboratóriumi körülmények között újraalkotta a jelenséget, a Teheráni Egyetem és az Indiai Tudományos Intézet vizsgálatai egyaránt ezt a magyarázatot erősítették meg. 

Ám a vallási vezetők, hívők és számos megfigyelő számára a fizikai magyarázat nem zárja ki a spirituá­lis jelentést, sőt gyakran párhuzamos valóságként kezelik a kettőt. A hinduk szerint Ganesh az isteni jelenlét bizonyítékaként elfogadta a tejfelajánlást, a csoda célja pedig az volt, hogy felrázza a modern világot, emlékeztessen a hit erejére és az isteni közelségre. Ahogy egy ­indiai tanító fogal­mazott: „Az Isten is használhat fizikai törvényeket, ha úgy akar üzenni nekünk. A csoda nem a tej eltűnése, hanem az, hogy hirtelen milliók érezték meg, a hitük él.” 

Könnyező Madonna 

A keresztény világban az egyik legismertebb csodaszobortípus a könnyező Madonna, amely sok esetben vért, olajat vagy valódi könnyeket hullajt. Az egyik ilyen különleges eset a szicíliai Siracuza városában történt 1953-ban. 

IMG_5118
Vért könnyező Szűzanya Győrben. Fotó: Huszár Gábor / MW

Az év augusztusában egy szerény olasz házaspár, Angelo Iannuso és felesége, Antonina új otthonukba költöztek. A hálószobájuk falán egy gipszből készült Szűz Mária-dombormű függött egészen addig a pillanatig észrevétlenül, mígnem Antonina egyik reggel különös dologra lett figyelmes: a Madonna szemeiből könnycseppek gördültek le. A könnyezés a következő napokban megismétlődött. Orvosok, papok, újságírók és kíváncsi szomszédok gyűltek össze, hogy szemtanúi legyenek a csodának. A könnycseppekből mintát vettek, és laboratóriu­mi vizsgálat után a szakértők megállapították, hogy a folyadék összetétele emberi könnyekkel egyezett meg sótartalma, fehérjetartalma és pH-értéke alapján. 

A jelenség olyan komoly visszhangot váltott ki, hogy a Vatikán hivatalosan is elismerte mint hiteles csodát, ami a katolikus egyházban ritka lépésnek számít. Siracusa ettől kezdve zarándokhellyé vált, a könnyező Madonna emlékére pedig egy impozáns bazilikát is építettek. A hívők szerint a Szűzanya könnyekben szólt a világhoz együttérzést, figyelmeztetést, vigaszt vagy épp bűnbánatra hívást közvetítve. 

Mozduló Krisztus 

A megmozduló szobrok sem ritkák. Ilyesminek lehettek szemtanúi azok, akik 2017 nagypéntekén Spanyolország déli részén, Sevilla egyik templomában a Krisztus-feszület előtt imádkoztak. A hívők arra lettek figyelmesek, hogy a feszületen függő Jézus-szobor finoman megmozdította a fejét. Az eseményt valaki videóra is vette, a felvételen az látszik, ahogy a szobor feje – egy rövid, de egyértelmű mozdulattal – jobbra billen. A film természetesen azonnal elterjedt a közösségi médiában, és hamar elérte a nemzetközi híroldalakat is. A hívek közül sokan a csoda jeleként értelmezték a történteket, ám a szkeptikusabb hangok is azonnal megszólaltak: egyes szakértők optikai illúzióval, kameraremegéssel vagy rejtett szerkezettel magyarázták a mozgást. Felmerült az is, hogy a szobor esetleg nem volt rendesen rögzítve, és a templom szerkezetének finom mozgása (például ajtócsukódás) idézhette elő a jelenséget. 

Virágzó Buddha 

A kínai Jiangxi tartomány egyik kolostorában különös dolog történt 2012 tavaszán: egy régi, szabad ég alatt álló Buddha-szobor testén friss virágok kezdtek hajtani, mintha a kőből fakadt volna az élet. A szobor repedéseiben és finom mélyedéseiben rózsaszín és fehér bimbók jelentek meg. A helyi szerzetesek szerint a virágok korábban nem voltak ott, és a szobor nem érintkezett közvetlenül a földdel vagy az ültetett növénnyel. Az esemény bejárta a kínai médiát, majd nem sokkal később Thaiföldön, Mian­marban és Nepálban is beszámoltak hasonló jelenségekről: régi Buddha-szobrok moha-, virág- vagy gyökérborítást kaptak néhány nap leforgása alatt, mintha a természet egyfajta koszorút font volna a megvilágosodott tanító köré. 

The,Great,Buddha,Of,Leshan,,China
Óriás Buddha Kínában. Fotó: Shutterstock

A szerzetesek és hívek számára a jelenség mély szimbolikus jelentést hordozott. Sokan úgy vélték, a virágok a dharma – az egyetemes igazság – kivirágzását jelentik, mások szerint a Föld hálagesztusa volt a meditációban és békében élő közösségek felé. A tudományos magyarázat persze egyszerűbb: valószínűsíthető, hogy a kő felületén évek óta megtelepedett zuzmó, moha vagy pollen bizonyos időjárási körülmények hatására virágozni látszott. 

A virágzó Buddha máig a spirituális természeti csodák közé tartozik. Nem harsány, nem látványos, de éppen visszafogottságában hordozza a buddhizmus egyik legmélyebb üzenetét: a csendből születő életet és azt, hogy minden élettelennek tűnő dologban ott lakozik a változás és az ébredés lehetősége. 

 

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!