Illatozzunk mérgek nélkül!

Sárbogárdon nőtt fel, kertes családi házban, ahol szinte minden idejét a szabadban töltötte, fára mászott, virágokat gyűjtött, figyelte az állatokat, és már akkor is érezte, hogy mély, ösztönös kötődése van az élővilághoz. A természettudományos tantárgyak érdekelték, különösen a biológia és a kémia, miközben a művészetek is közel álltak hozzá, szeretett rajzolni, alkotni, szépet létrehozni. 

– Ez a kettősség – a tudomány és az esztétika szeretete – végigkísérte a tanulmányaimat is – meséli. – Székesfehérváron, a Tóparti Művészeti Szakközépiskola és Gim­ná­zium­ban érettségiztem, és bár sokáig nem volt egyértelmű, hogy merre induljak tovább, végül a környezet iránti érdeklődésem győzött: felvételt nyertem a veszprémi Pannon Egyetemre, ahol környezetkutatóként diplomáztam. Több mint tíz évig dolgoztam Magyarország egyik vezető laboratóriumában, ahol napi szinten foglalkoztam különféle vizsgálatokkal. Az első kisfiam születése után azonban a figyelmem még inkább az otthonaink légterére és az általunk belélegzett anyagokra terelődött – mára pedig kétgyermekes édesanyaként ez lett az egyik legfontosabb küldetésem: megtudni és megmutatni, milyen anyagok vesznek minket körül a mindennapjainkban, és hogyan hathatnak ránk hosszú távon. 

Anita olyan kérdésekre próbál válaszokat adni, mint például: miért szennyezett egy vízfolyás? Milyen vegyületek kerültek bele és honnan? Hogyan hat ez az élővilágra, az emberre? Nem csoda, hogy szakemberként és ma már lakberendezőként is azt látja, hogy a legtöbben abban a hitben használják az illatosítókat, hogy azok természetesek, vagy legalábbis ártalmatlanok. Ám az erősen illatosított öblítők, mosóparfümök, szintetikus illatolajjal készült gyertyák, pálcás diffúzorok, aeroszolos légfrissítők, vagy éppen az elektromos párologtatókba töltött keverékek sok esetben tartalmazhatnak például­ ftalátokat, amelyek hormonrendszert befolyásoló hatásúak lehetnek, és egyes kutatások szerint szerepet játszhatnak a termékenység csökkenésében is. De itt van a toluol, ami idegrendszeri tüneteket okozhat, és hosszú távon májat, vesét is károsíthat, illetve a formaldehid vagy aldehidek, amelyek légúti irritációt, fejfájást, sőt hosszabb távon allergiás­ reakciókat válthatnak ki. 

– Több, laboratóriumi vizsgálatokkal alátámasztott kutatás is rámutatott arra, hogy bizonyos szintetikus illatanyagok – például az α- és β-ionone vagy egyes mesterséges szantálfakomponensek – képesek aktiválni az ösztrogénrecep­torokat, befolyásolni az immunválaszt, sőt, állatkísérletekben daganatnövekedést is előidézhetnek – magyarázza Anita. – Ezen anyagok jelenlétét összefüggésbe hozták emlődaganattal, inzulinrezisztenciával, pajzsmirigyproblémákkal, májkárosodással és neurotoxikus hatásokkal is. Különösen aggasztó, hogy ezek a hatások gyermekeknél fokozottan jelentkezhetnek, de összefüggést találtak fejlődési elmaradás, figyelemzavar, hiperaktivitás, memóriazavar vagy akár Alzheimer-kórhoz köthető idegrendszeri degeneráció kapcsán is. 

A probléma egyik gyökere a fogyasztói információhiány: a gyártók gyakran természetes képi világot, színeket és megnevezéseket használnak (például „tavaszi rét” vagy „friss levendula”), miközben a termékek valójában mesterséges vegyületek komplex keverékét tartalmazzák – sokszor mindenféle részletes összetételi információ nélkül. A „parfüm” vagy „fragrance” néven szereplő illatkeverékek pontos összetevőit a gyártók ipari titokra hivatkozva nem kötelesek nyilvánosságra hozni. Ez önmagában nem jogsértés, de megnehezíti a fogyasztó tudatos döntését. Még aggasztóbb, hogy bár az egyes vegyületek koncentrációja határérték alatt marad, azok kombinált hatása – különösen rendszeres használat esetén – nem elhanyagolható. Több anyag ugyanis képes a szervezetben felhalmozódni (pl. zsírszövetekben), így hosszú távon is jelenthetnek kockázatot, különösen gyermekek, várandós nők vagy érzékeny immunrendszerrel élők esetében. 

A jó hír, hogy van alternatíva: valóban természetes alapanyagokból is készíthetünk illatosítókat, biztonságos, átlátható módon. Anita pont ezért álmodta meg a Green­o­dour márkát, ahol olyan illatokat kínál, amelyek mögött valódi növényi kivonatok állnak. 

– Az első gyermekem allergiával és asztmás megbetegedéssel küzd, így a családunkban már korábban is fontos volt a környezeti terhelés csökkentése. A második várandósságom során pedig – amikor nálam pajzsmirigybetegséget diagnosztizáltak, és veszélyeztetett terhes lettem – még inkább figyelni kezdtem arra, milyen anyagokat engedek be az otthonunk légterébe. Ekkor tettem fel a kérdést, vajon azok, akik „natúr” termékeket készítenek, valóban ismerik-e az alapanyagaik hátterét, vagy megelégednek a piacon­ elérhető kínálattal? A válaszkeresésből lassan rendszer lett: kutattam, elemeztem, kipróbáltam, így született meg a Greenodour, melynek kínálatában többféle természetes illatosító termék is elérhető: lakásparfümök, pálcás dif­­fú­zorok, autós illatosítók és a gyerekek mellett is biztonsággal használható vulkáni lávaköves illatosítók. 

– Az illatalkotás számomra mindig az érzésekről és az emlékekről szól. Mielőtt bármit keverni kezdenék, megfogalmazom magamban, milyen érzetet szeretnék előhívni abból, aki majd megszagolja a kész illatot. Aztán megindul egy több­lépéses kísérletezés, ami olykor akár egy-két hónapig is eltarthat, mire kialakul az a harmónia, amit keresek. Minden termékemnél törekszem arra, hogy az illatanyagok megbízható háttéranalízissel rendelkezzenek. Ez a biztonságos használat alapja, mert számomra nemcsak az illat élménye, hanem a mögötte álló felelősség is fontos.