Elhagyott tárgyak szépsége

Nyitva áll a műhely ajtaja, a varrógép mellett gumidarabok hevernek. Épp az üzlet elé kitett méretes cápa fogait tapogatom, amikor valaki barátságosan rám szól. 

– Gyere be, nézd meg az asztalt, amin dolgozom! 
Meglepődöm, azt hittem, a kiál­lítóteremmé alakított műhely üres. Abdelt eddig nem láttam, csendben faragta az asztal lábait. Most feláll, leporolja magáról a fadarabokat, majd int, hogy nyugodtan menjek közelebb. 

A levegőben gumi és festék szaga keveredik. A földön egymásra halmozva használt autó- és teherabroncsok, a falnak támasztva félkész táskák, a sarokban egy hatalmas elefántfej. Abdel Khattou lehajol, végigsimít egy vastag futófelületen, majd mosolyogva megszólal: 

– Ami másnak szemét, mi alkotási lehetőséget látunk benne. 
A világ évente mintegy 2,12 milliárd tonna szilárd hulladékot termel, miközben a természet egyre nehezebben viseli az emberi fogyasztás következményeit. Az eldobott gumiabroncsok különösen makacs problémát jelentenek: nem bomlanak le könnyen, nehezen hasznosíthatók újra, és ha nem megfelelően kezelik őket – például elégetik –, mérgező füsttel terhelik a környezetet. Ebben a kihívásokkal teli közegben született meg az UpcycleMo, egy marokkói társadalmi vállalkozás, amely nem csupán újrahasznosítja a hulladékot, hanem új, magasabb értékű tárgyakat hoz létre belőle. 
Az upcycling, „fölértékelés” olyan kreatív folyamatot jelent, amely során egy már nem használt vagy eldobott tárgyat nem ledarálnak vagy alapanyaggá bontanak vissza, hanem új funkcióval és esztétikai minőséggel ruháznak fel, gyakran eredeti rendeltetését meghaladó módon. 

Az UpcycleMo neve is ezt a szemléletet tükrözi: az „upcycle” és a „Mo”, vagyis Mohamed, a legidősebb fivér becenevének összevonásából született, utalva arra a személyes és alkotói vízióra, amelyben a kreatív újrahasznosítás nemcsak technika, hanem világlátás is. 

– A fivéreimmel El Maader El Kibir falujában nőttünk fel, Tiznit közelében – meséli Abdel, miközben elővesz egy bicikligumit, és egy éles szikével nekilát a munkának. – Már kisfiúként is mindent felhasználtunk, ami a kezünkbe akadt: gumit, műanyag flakont vagy faanyagot. Játékokat és egyszerű használati tárgyakat készítettünk belőlük. Akkor még nem tudtuk, hogy amit csinálunk, annak neve van, csak azt éreztük, milyen jó létrehozni valamit abból, amit más kidobott. 

Végül ez a gyermeki kísérletezés később mély környezettudatossággá és alkotói hivatássá érett. Felnőttként a fivérek a gasztronómia világában is kipróbálták magukat, mi­előtt egy sorsfordító találkozás új irányt adott volna az életüknek. Amikor a legidősebb testvért, Mohamedet összehozta az élet egy belsőépítésszel, megnyílt előtte a design és a funkcionális szépség világa. Ez az élmény indította el azt az utat, amely végül a használt gumiabroncsokból készült dizájntárgyakhoz, majd az UpcycleMo megszületéséhez vezetett. 

Ahogy Abdel magyarázza, műhelyükben nincs futószalag, minden darab kézzel készül. A munka a használt gumiabroncsok begyűjtésével kezdődik – autóról, traktorról, motorról, kerékpárról, sőt olykor repülőgépekről származó abroncsokkal is dolgoznak. Ezek különböző forrásokból, garázsokból és hulladéklerakókból érkeznek. 

– Az abroncsok elsőként szigorú válogatáson esnek át, nem mindegyik alkalmas minden célra – mondja, és a kezembe ad egy gumidarabot, hogy lássam, hány rétegből áll is eredetileg. 

– Ezt követi az alapos tisztítás, amely során eltűnik a por, az olaj és a múltbéli utak minden nyoma. Ez nem pusztán higiéniai lépés, hanem annak alapfeltétele, hogy a gumianyag biztonságosan és esztétikusan legyen feldolgozható. 

Ezután a tervezés következik. Mohamed és csapata aprólékosan kiszámolja, hogyan vághatók fel a gumik, milyen formákká alakíthatók, hogy megfeleljenek a funkcionális és vizuális elvárásoknak egyaránt. A tervek gyakran egyedi megrendelésekhez vagy kollekciókhoz igazodnak, teret adva a személyre szabott kreativitásnak. 

A vágás, formázás és összeillesztés professzionális eszközökkel történik. Az UpcycleMo tárgyai nem ragasztással készülnek: erős varratokkal, csavarokkal és fémelemekkel rögzítik őket, hogy a végeredmény tartós és stabil legyen. A folyamat végén festés, polírozás és felületkezelés következik – matt vagy fényes kivitelben –, úgy, hogy az elkészült darab ne csupán használható, hanem látványos is legyen, akár beltérben, akár kültéren. 

Ezekből a lépésekből születnek meg a bútorok, kosarak, tükrök, tárolódobozok, táskák és kiegészítők. 
A műhellyel szemben álló boltba átsétálva Abdel egy táskát tesz elém. A gumi egykor egy traktoron szolgált, a vállpánt pedig egy kiszuperált taxi biztonsági övéből készült. A sün alakú darab lábtörlő, a csigák ajtótámaszok – mindegyik tárgy megőrzi előző életének nyomait, miközben teljesen új funkciót kap. 

Amikor újabb vásárlók érkeznek, akik Abdelt keresik, a terem végében álló, méretes orrszarvúfejhez lépek. Árcédula nincs rajta, de a katalógus szerint 1700 euró, négyheti munka eredménye. A falon függő, életnagyságú krokodil megalkotása fél évet vett igénybe; ára 6700 euró. 

Az UpcycleMo azonban nem csupán dizájnműhely. Kooperatívaként és társadalmi projektként is működik, célja a helyi közösség bevonása, valamint munkahelyek és lehetőségek teremtése azok számára, akik máskülönben kiszorulnának a munkaerő­piacról. A műhely nemcsak Mohamed testvéreit és családtagjait foglalkoztatja, hanem helyi nőket és fiatalokat is képez: varrásra, vágásra, tervezésre tanítják őket, hogy valódi, piacképes szakmai tudáshoz jussanak. 

Az UpcycleMo darabjai ma már nemcsak Marokkóban találhatók meg. Franciaországban, Belgiumban és Hollandiában is egyre több vásárló fedezi fel az egyedi bútorokat és dizájnkiegészítőket. A történet így túlmutat egy sikeres vállalkozáson, tökéletes példája annak, hogyan lehet innovációt kovácsolni a hulladékból, emberi értéket a közösségből, és szépséget az elhagyott tárgyakból.