Alkossunk együtt természetesen!
A nemezelés a magyar népi kultúrában nem csupán praktikus mesterség, hanem a művészi önkifejezés egyik formája is. Mára a hagyományőrzés fontos része, és az olyan alkotóknak köszönhetően, mint Karádi Szilvia és lánya, Melis Mercédesz, mi magunk is elsajátíthatjuk ezt az ősi technikát a kézműves foglalkozásokon, a műhelyekben és a fesztiválokon.
Kép: Alkotásaikhoz igyekeznek helyi alapanyagot, magyar gyapjút használni
Már gyermekkorában megmutatkozott Szilvinél a kézművesség iránti szeretete, szívesen rajzolt és varrt. Később női szabóként végzett, a nemezeléssel azonban csak tizenkét évvel ezelőtt találkozott, azóta viszont elválaszthatatlan a gyapjútól, sőt ma már a lánya is tűnemezel. Emellett táskákat és bevásárlószatyrokat is készít, munkájában pedig kiemelt szerepet kap a környezettudatosság, gyakran használt ruhákat és anyagokat dolgoz fel. Így sem az előállítás, sem a termék utóélete nem terheli jelentősen a környezetet, az alkotások kis ökológiai lábnyommal, erőszakmentesen, állatok feláldozása nélkül készülnek. E szemléletből született meg a Nemezelem világa, ahol ma már nemcsak papucsok, macskafekhelyek és szőnyegek, hanem különféle otthoni dekorációk is fontos szerepet kapnak.
– A nemezeléssel először egy kézművestáborban találkoztam – idézi fel a kezdeteket. – Azóta több tanfolyamon is részt vettem; rengeteg gyakorlás és sok év tapasztalata áll a hátam mögött, ezek adják a mostani munkáim minőségét. Már az első pillanatban lenyűgözött a gyapjú különleges tulajdonsága. A természetes szálasanyagok közül az egyik legjobb hőmegtartó képességgel rendelkezik, miközben a test által termelt nedvességet is képes elpárologtatni. Ennek köszönhetően a nemezpapucsok könnyűek, puhák és melegek, a fázás és az izzadás pedig bennük szinte kizárt. A gyapjú emellett környezetbarát alapanyag, száz százalékban lebomlik, komposztálható, és a nyírás során a birka sem sérül, így a termékeket vegetáriánusok és vegánok is nyugodt szívvel használhatják.
Szilvi és Merci a papucsok és a tűnemezeléssel készült tárgyak készítésekor igyekeznek helyi, magyar alapanyagot használni, amely ezekhez a holmikhoz kiválóan alkalmas. Más ruhadaraboknál – például sapkák, kalapok, mellények, kabátok vagy szoknyák esetében – azonban a hazai gyapjú durvább tapintása miatt kevésbé megfelelő, mert kissé szúrós lehet a végeredmény. Ezekhez a munkákhoz ezért gyakran ausztrál merinógyapjút választanak.
– Egy-egy új darab születésekor a terveket egy füzetbe rajzoljuk színes ceruzával – mesélik. – Mindegy, hogy a terv a mi fejünkben születik, vagy egy megrendelő kérését valósítjuk meg, a színek harmóniája és a megfelelő minták, motívumok kiválasztása mindig kulcsfontosságú. A hagyományos, vizes-szappanos nemezelés során a víz kezelése és elvezetése is fontos feladat, különösen nagyobb darabok – például szőnyegek vagy cicabarlangok – készítésekor, amikor több liter vízzel dolgozunk. Ez a folyamat a kezünket is erősen igénybe veszi, így egy-egy nagyobb munka után előfordul, napokig nem vágyunk arra, hogy gyapjúval dolgozzunk.
Ma már számos visszatérő megrendelőjük van, akik évről évre újabb darabokat vásárolnak gyakran ajándékba, leginkább karácsonyra.
– Ilyenkor mindig megkérdezem, mi a helyzet a „régi” papucsukkal – mondja mosolyogva. – A legtöbbször örömmel hallom, hogy az évekkel ezelőtt készült darab a mindennapi használatot is jól bírja. Egy pár nemezpapucs elkészítése körülbelül tizenkét óra kemény munkát igényel, ebből tíz órát az asztal mellett állva, vízzel és szappannal gyúrjuk a gyapjút. Árban nem tudunk versenyezni a távol-keleti tömegtermékekkel, minőségben és a termék ökológiai lábnyomát tekintve azonban egészen más szintet képviselünk.
Az értékesítés ma nem könnyű, az infláció miatt az emberek még inkább meggondolják, mire és mennyit költenek. Szilvinek azonban különösen nagy lendületet adott egy fontos szakmai elismerés. 2020-ban a Hungarikum pályázat során lehetősége adódott, hogy elkészítsen egy hét darabból álló nemezviseletet, amely a Hétrészes női nemezviselet karádi hímzéssel nevet kapta. A kollekciót augusztus 20-án a Budai Várban, a minden évben megrendezett Mesterségek Ünnepe divatbemutatóján is láthatták az érdeklődők. Minden darabját kézi hímzés díszíti, a Somogy vármegyei Karád gazdag motívumkincséből merítve.
Szilvi célja, hogy papucsai meleget és könnyed puhaságot adjanak. Ma már rendelésre utcai cipőket is készít. A vásárlók többféle talp közül választhatnak, így mindenki megtalálhatja a számára legkényelmesebb, természetes viseletet.
A műhelymunka mellett – főként nyáron – workshopokat is tartanak, felnőtteknek és gyerekeknek egyaránt, sőt a legkisebbek számára nemezelőtábort is szerveznek. Sok gyerek már óvodáskorban bekapcsolódik, és nagy örömmel készít saját kezűleg nemezvirágot, fülbevalót vagy akár egy apró angyalkát.
– Nagyon nyitott és fogékony ez a korosztály, a nemezelés órákra leköti őket. Szívesen járunk rendezvényekre, falunapokra is, ahol a gyerekekkel együtt próbáljuk ki a szappanos és a tűnemezelést. De a tervek között szerepel az is, hogy online videók segítségével bárki megtanulhassa a nemezelés alapjait, így akár családi programként, kicsikkel együtt készülhet majd húsvéti nyuszi, tojás vagy bármilyen más dekoráció.
