Állati élmények várnak
Az állatkertek világnapját minden évben augusztus 9-én tartják és ez minden évben emlékeztet arra, hogy ezek az intézmények ma már jóval többet jelentenek egyszerű kirándulóhelynél. A jeles nap apropója, hogy 1866. augusztus 9-én nyitotta meg kapuit a világ egyik legismertebb állatkertje, a németországi Kölni Állatkert. Az évforduló mára nemzetközi kezdeményezéssé vált, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet az állatkertek természetvédelmi, oktatási és fajmegőrzési munkájára.
Kép: 20260703 Budapest Biodóm, Fővárosi Állatkert fotó: Németh András Péter NAP Szabad Föld képen: közönséges hulmán majom , Fotó: Németh András Péter
Óriásit változott az elmúlt évtizedekben az állatkertek szerepe. Míg régen elsősorban egzotikus állatok bemutatására szolgáltak, ma már egyre inkább olyan központokként működnek, ahol a természetvédelem, a kutatás és az ismeretterjesztés legalább olyan fontos, mint a látogatók szórakoztatása.
Az európai állatkertek közül sok aktívan részt vesz veszélyeztetett fajok tenyésztési programjaiban. Ennek köszönhetően olyan állatok fennmaradásához is hozzájárulnak, amelyek természetes élőhelyükön már a kihalás szélére sodródtak. Az állatkertek között nemzetközi együttműködés működik: az egyes intézmények összehangolják a tenyésztést, állatokat cserélnek egymással, és közösen dolgoznak azon, hogy a genetikai sokféleség hosszú távon is megmaradjon.
Ma már egy modern európai állatkertben nem rácsok mögött sorakozó ketrecek fogadják a látogatókat. Az elmúlt évek fejlesztéseinek köszönhetően egyre több helyen természetes élőhelyeket idéző kifutók épültek, amelyekben az állatok nagyobb térben, saját igényeikhez jobban alkalmazkodó környezetben élhetnek.
Az állatkertek gondozói és állatorvosai nap mint nap azon dolgoznak, hogy a rájuk bízott állatok megfelelő táplálékot, egészségügyi ellátást és úgynevezett környezetgazdagítást kapjanak. Ez utóbbi azt jelenti, hogy különféle játékokkal, rejtvényszerű etetési módszerekkel vagy új ingerekkel ösztönzik őket természetes viselkedésük gyakorlására.
A látogatók számára egy állatkerti séta sokkal több lehet egyszerű kikapcsolódásnál. Egy közelről látott elefánt, zsiráf vagy hópárduc gyakran mélyebb nyomot hagy a gyerekekben és a felnőttekben is, mint bármilyen természetfilm. Az élő találkozások sokszor éppen azt az érzelmi kötődést alakítják ki, amely később a természet iránti felelősségérzet alapja lehet. Az állatkertek fontos szerepet játszanak a szemléletformálásban is. A gyerekek itt tanulhatják meg először, hogy a vadon élő állatoknak saját élőhelyük van, ezt pedig óvni kell. Azt is megtapasztalhatják, hogy az ember felelőssége nem ér véget az állatkert kapujában. A természetvédelem ugyanis a mindennapi döntéseinkben is megjelenik, legyen szó a hulladékcsökkentésről, a fenntartható fogyasztásról vagy az élővilág tiszteletéről.
A kontinensünk különleges állatkertjei ma már sokkal többet jelentenek egy egyszerű programnál: gyakran egy-egy utazás kihagyhatatlan állomásai. A történelmi városok forgatagában megbúvó vagy éppen hatalmas parkokban elterülő intézmények olyan világokat mutatnak meg, ahol néhány óra alatt távoli földrészek élővilágába nyerhetünk bepillantást.
Európa legismertebb állatkertjei közé tartozik a bécsi Schönbrunni Állatkert, amely 1752-ben nyitotta meg kapuit, így a világ legrégebben folyamatosan működő állatkertje. A császári kastély egykori parkjában működő intézmény ma is a természetvédelem egyik fontos európai központja. Különleges lakói közé tartoznak az óriáspandák, amelyek érkezése és szaporítási programja nemzetközi figyelmet kapott, hiszen a faj megőrzésében minden sikeres tenyésztési eredmény jelentős mérföldkőnek számít.
A berlini állatkert a világ egyik leggazdagabb állatgyűjteményével büszkélkedhet. Több mint ezer állatfaj és több tízezer egyed él a parkban, legismertebb lakói közé az elefántok, a vízilovak, a nagymacskák és a ritka főemlősök tartoznak. Nem véletlen, hogy évente több millió látogató keresi fel.
A prágai állatkertet sokan Európa egyik legszebb állatkertjének tartják. A domboldalra épült park tágas kifutóiról és sikeres fajmegőrzési programjairól ismert. Nemzetközi hírnevét elsősorban a kritikusan veszélyeztetett przewalski vadlovak megmentésében végzett munkájának köszönheti, de a gorillák és az indonéz esőerdő élővilágát bemutató részlege is a látogatók kedvence.
Ha egzotikus élményekre vágyunk, a tenerifei Loro Parque kihagyhatatlan úti cél. A Kanári-szigetek legismertebb állatparkja eredetileg papagájparként indult, ma pedig a világ legnagyobb papagájgyűjteményének ad otthont. Emellett delfinek, pingvinek, cápák, tigrisek és számos más különleges állat is látható itt. A park híres trópusi növényzetéről és látványos, természetközeli kialakításáról is, ezért sokan Európa egyik legszebb állatkertjeként emlegetik.
Külön említést érdemel a spanyolországi Bioparc Valencia, ahol szinte teljesen eltűntek a hagyományos rácsok. Az úgynevezett „láthatatlan akadályoknak” köszönhetően a látogatók úgy érezhetik, mintha valóban Afrika szavannáin vagy Madagaszkár különleges élőhelyein sétálnának. A park célja, hogy a vendégek minél közelebb kerüljenek az állatok természetes világához.
Magyarország is büszkélkedhet kiváló állatkertekkel. A Fővárosi Állat- és Növénykert Európa egyik legrégebbi állatkertje, míg a Nyíregyházi Állatpark rendszeresen szerepel Európa legjobb állatkertjeinek rangsoraiban. A látogatók kontinensek szerint kialakított bemutatóhelyeken találkozhatnak a világ állataival, miközben az intézmény számos nemzetközi fajmegőrzési programban is részt vesz.
Ha pedig a Budapesthez legközelebb eső olyan állatkerteket keressük, ahol vannak delfinek is, Várna, Genova vagy Riccione a tökéletes választás.
