Új kezdet lehet a szeptember

Bár a nyár még érezteti a hatását, szeptember elején már egyértelmű, hogy új időszak kezdődik. A szabadság lassan emlékké válik, megtelnek a naptárak, visszatér a megszokott ritmus, a gyerekek pedig újra iskolába, óvodába indulnak. Az üzletekben megjelennek az őszi kollekciók, és egyre gyakrabban hangzik el: „Majd most, szeptemberben.” Ez a néhány szó szinte észrevétlenül új lendületet adhat, mintha ilyenkor könnyebb lenne változtatni valamin. 

A pszichológia szerint bizonyos időpontokat határvonalként érzékelünk. Egy új hónap, egy születésnap, január elseje vagy akár egy hétfő is azt az érzést keltheti, hogy lezártunk egy korábbi szakaszt és tiszta lappal folytathatjuk. „Fresh start effectként”, vagyis újrakezdési hatásként írta le ezt a jeenséget Hengchen Dai, Katherine Milkman és Jason Riis 2014-es kutatása. Vizsgálataik szerint bizonyos időbeli mérföldkövek után hajlamosabbak lehetünk célokat kitűzni és tenni is értük. Ilyenkor például gyakrabban keresünk egészséges életmóddal kapcsolatos információkat és az edzőtermek látogatása is gyakoribb lehet. 

Miért működhet ez? Az egyik magyarázat szerint könnyebben választjuk el a korábbi énünket attól, akik most szeretnénk lenni. Ha hónapok óta nem sikerült rendszeresen sportolnunk, könnyen gondolhatjuk azt, hogy nem vagyunk elég kitartók. Egy új időszak kezdetén viszont másképp tekinthetünk a helyzetre: eddig nem ment, de most újra megpróbálom. A korábbi kudarc így kevésbé tűnik véglegesnek. 

A szeptember ebből a szempontból különösen érdekes. Gyerekként hosszú éveken át természetes volt, hogy az ősz új tanévet, új füzeteket, új osztályt és új feladatokat hoz. Felnőttként már nem kezdünk új tanévet, de az ehhez kapcsolódó élmény és társadalmi ritmus velünk maradhat. Az Association for Psychological Science szerint ezért is működhet a szeptember sok ember számára „második januárként”. 

A nyár egyik varázsa, hogy fellazítja a megszokott napirendet. Később kelünk, tovább maradunk fenn, spontánabbá válhatnak a programok, és kevésbé fontos, hogy mindent előre megtervezzünk. Szeptemberben visszatérnek a fix időpontok, a munkanapok, az iskolai programok és a tervezhetőbb hetek. Ez sokaknak nemcsak kötöttséget, hanem kapaszkodót is jelent. 

A rendezettebb napirendben könnyebb helyet találni az új szokásoknak. Ha tudjuk, mikor dolgozunk és mikor vannak a családi teendők, egyszerűbb beilleszteni a sportot, a főzést, az olvasást vagy akár a pihenést. Ráadásul ilyenkor körülöttünk is sok minden újraindul: a gyerekek iskolába mennek, az egyetemisták elkezdik a félévet, a munkahelyeken pedig új projektek indulnak. Ha azt látjuk, hogy mások is terveznek és változtatnak, könnyebben gondoljuk végig, mihez szeretnénk mi is hozzákezdeni. 

Az újrakezdés lelkesítő érzése azonban könnyen túlzásokhoz vezethet. Szeptembertől majd rendszeresen sportolunk, egészségesebben étkezünk, kevesebbet telefonozunk, korábban fekszünk, többet olvasunk, rendet tartunk és új hobbit kezdünk. Az első napokban ez jól hangzik, de egy sűrű hét után könnyen borulhat az egész terv. Nem feltétlenül velünk van baj. Lehet, hogy egyszerűen túl sok változást próbáltunk egyszerre megvalósítani. Az újrakezdési hatás inkább kezdőlökést ad: segíthet elindulni, de a tartós változáshoz kisebb, reális lépésekre van szükség. 

Éppen ezért sokkal többet érhet egyetlen apró vállalás, mint egy hosszú fogadalomlista. Hetente kétszer séta, fél órával kevesebb képernyőidő este, egy nyugodt reggeli vagy húsz perc a következő hét megtervezésére talán nem tűnik nagy változásnak, mégis könnyebben válhat a mindennapok részévé. Talán éppen ez az ősz legjobb tulajdonsága: nem azt ígéri, hogy egyik napról a másikra más emberré válhatunk, csak azt az érzést adja, hogy van lehetőségünk másképpen folytatni. 

A szeptember tehát nem új év, mégis lehet új kezdet. Nem a naptár változtat meg bennünket, hanem az a jelentés, amit egy-egy időponthoz társítunk. Ha pedig egy szeptemberi hétfő kell ahhoz, hogy végre megtegyük az első lépést, talán nincs is szükségünk ennél többre.