Elkékült ólomlábakon

Visszértágulat a magyar lakosság mintegy egyharmadára jellemző. Minden ötödik férfi és minden második nő küzd vele. A megelőzésre kevesen ügyelnek, pedig a 30-39 éveseknek még csupán húsz százalékát kínozza a betegség (néha az első jelek már serdülőkorban mutatkoznak) - a hatvanon túl járóknak azonban már hatvan százalékát.
Leggyakrabban az alsó végtag erei betegszenek meg, a boka környékén, a lábszáron, a combon domborodnak ki a kanyargó kék erek, mégpedig a vénák falának örökletes gyengesége miatt. (A baj nem jár egyedül: a kötőszövetek genetikus renyhesége miatt gyakran aranyeres panaszok is keserítik a visszértágulatosokat.) Közrejátszik benne a fogamzásgátló tabletták szedése, az állómunka, a túlsúly és a mozgásszegény életmód is. A terhesség idején ugyancsak megnő a visszérbajok kialakulásának valószínűsége.
A vénákat alaposan megdolgoztatjuk: naponta hétezer liter vért szállítanak a szívhez. Az érfalban billentyűk szabályozzák, hogy a vér jó irányba, a szív felé áramoljon. Hogyha a véna kitágul, ezek a billentyűk nem jól végzik a dolgukat, mert meggyengülnek, a vér visszafelé áramlik, és pangani kezd. Rossz esetben a végtag vénás keringése károsodik, s fokozódik a - fájdalom mellett olykor lázzal járó - gyulladás, valamint a vérrögösödés veszélye is.
Fájó, duzzadt, elnehezült lábak, viszkető bőr, ekcéma, esetenként éjszakai görcsök jelzik a betegség közeledtét. Az első tünetek után érdemes orvoshoz fordulni, hogy kiderüljön, mennyire előrehaladott a betegség. A lábra tekert fásli, az érfalakat erősítő gyógyszerek, a gyógytorna, az ereket eltávolító sebészi megoldás - újabban lézeres műtéteket végeznek - vagy az érelzáró anyag beinjekciózása egyaránt enyhít a panaszokon. Azért is fontos az orvosi diagnózis, mert a kezeletlen pácienseknél lábszárfekély vagy akár mélyvénás trombózis alakulhat ki.
Jobb tehát, ha számolunk az öröklődő hajlammal, s igyekszünk megelőzni a bajt. A visszérbetegek rémálma a sok ülés meg az egy helyben állás. Nemcsak a munkahelyen, a számítógép előtt görnyedve jósolhatunk magunknak lábfájást, hanem utazás, nyaralás alatt is. Egy hosszú repülőút kényszerű mozdulatlanságában például a mélyvénás trombózis veszélye is megnő.
Ha csak lehet, érdemes a lábakat csípőmagasság fölé polcolni, hogy megakadályozzuk a vér pangását. (Lásd még: Az orvos válaszol, 33. oldal.) A túl szoros ruha és a magas sarkú cipő csak tetézi a bajt.
A visszérpanaszokkal bajlódóknak a hőség és a napozás sem tesz jót. A szauna is csak óvatosan, mértékkel - a forró gőzkamra után föltétlen vegyünk hideg lábfürdőt. A testmozgások közül főleg a séta és az úszás áldásos hatású, ám a túl meleg víztől óvakodjunk. Ahelyett, hogy ücsörgünk a medencében, a már gyulladt, fájó lábakat érdemes inkább hűvös vízzel lezuhanyoztatni, hogy az erek összehúzódjanak, s élénküljön a vérkeringés. A hideg-meleg váltott fürdő, a lábfejkörzés meg a pipiskedés ugyancsak jótékony torna az ólomnehéz lábaknak.
Palágyi Edit

Házipatika
Számos gyógynövény kínálkozik az érpanaszok enyhítésére. A kevés hatóanyagú homeopátiás készítményekben is alkalmazzák például - kenőcsben vagy borogatásként - a vadgesztenyét és a varázsdiót. Aranyérre a pünkösdi rózsa vagy a máriatövis használ. Az ázsiai gázló nevű gyógynövény - amelyet általában a fekete áfonyával együtt használnak a készítményekben - rugalmassá teszi az ereket, javítja a vérkeringést. A németek a hajdinára esküsznek. A citrusokban és a vörösborban található flavonoidok, valamint a vitaminok közül a C és az E segít abban, hogy a visszerek és hajszálerek fala megerősödjön.