Az orvos válaszol

Védőoltás jeligére
Olvasónk a méhnyakrák elleni védőoltásról kérdez. A humán papillomavírus (HPV) okozta méhnyakrák, a méhnyakdiszplázia (méhnyak-rendellenesség) és a condyloma (a nemi szerv körüli bőrgöb, göbcse) ellen már valóban létezik védőoltás. A 15–24 év közötti nők és férfiak közül minden negyedik magában hordozza a HP-vírust, így az aktív szexuális életet élők gyakran már az első években megfertőződnek. Legfőképp azok vannak veszélyben, akik gyakran változtatják a partnerüket, illetve akik nagyon fiatal korban kezdik a szexuális életet. A vakcina kizárólag megelőzésre és nem a már kialakult betegség gyógyítására alkalmas. Az oltás beadását 14–16 éves korra javasolják, még a szexuális élet elkezdése előtt. Fiúknak is érdemes kérniük az oltást, mert később nemcsak hordozzák és átadhatják partnerüknek a vírust, de meg is betegedhetnek tőle, a férfiaknál pénisz- és végbélrákot okozhat. Felvehető azonban később is, 26 éves korig kimutatott a hatásossága. A védőoltást három részletben adják: az első és a második között két hónapnak, az első és a harmadik között fél évnek kell eltelnie. A vakcina vényköteles, szövődménye, mellékhatása nincsen. A három oltás kilencvenezer forintba kerül.

Kötőhártya-gyulladás jeligére
A szem kötőhártyájának, a szemgolyót és szemhéjak belső felszínét borító fehér szövetnek a gyulladását baktériumok, vírusok, idegen test, vegyi anyag és allergia egyaránt okozhatja. Leggyakoribb oka a piszkos, fertőzött törülközőről vagy mosdatlan kézről a szembe kerülő fertőzés. Csak a mikroorganizmusok által okozott kötőhártya-gyulladás a fertőző. A gyulladás kezelése mindenképpen szemész feladata, úgyhogy levélírónk mielőbb keresse fel szakorvosát.