Egyszer elszakad a cérna

Az egészségügyi tárca sejtései szerint a vizitdíj bevezetése miatt járunk kevesebbet orvoshoz, s emiatt csökkent az idei első negyedévben a betegszabadságok száma tizenöt, a táppénzes napoké pedig tíz százalékkal. A borúlátóbbak arra gyanakodnak, hogy sokan, erős gyógyszerekkel, betegen is hajtanak, lábon hordják ki az influenzát, csak hogy gyengélkedésük miatt el ne bocsássák őket.
Összecseng ezzel az Ecostat felmérése is, amely szerint csak a hazai családok 53 százaléka tervez nyaralást egy éven belül. Honfitársaink kétharmada belföldön vakációzik, s egyre rövidebbre szabja az üdülést, mivel egyre kevesebb pénzt szán rá. Sokan otthon munkálkodnak – például lakást újítanak fel – a kikapcsolódás helyett, vagy ki sem veszik a nyári szabadságot.
Lassú önpusztítással egyenértékű, ha valaki nem szán néhány hetet a nyári pihenésre. Európai felmérések szerint a munkavállalóknak legalább egyharmada szenved a munkahelyi stressztől. Mi több, a táppénzes napok felét is olyan betegség miatt veszik ki, amit a munkahelyükön szedtek össze. Emiatt európai direktívát adtak ki, melybe belefoglalták, hogy a főnök felelős beosztottja test-lelki egészségéért.
Ha lehet, Amerikában még roszszabb a helyzet, ott a dolgozók egynegyedének nincs is fizetett szabadsága, s akinek van, az sem kap többet átlagban kilenc napnál. Ezért a tengerentúlon mozgalom indult a következő jelszóval: „Adjátok viszsza az időnket!” Egyre több amerikai főnök azzal próbálja megnyerni embereit, hogy nem pénzt, hanem szabadnapot ajándékoz a jó teljesítményért.
Japánban lassan megszokott halálnem, ha valaki agyondolgozza magát. Tanulságos példa: a hétfői munkakezdéskor világszerte jóval többen szenvednek el szívinfarktust, mint más napokon. A hazai kutatások is megerősítik, hogy a hatvanöt év alatti férfiak szív- és érrendszeri bajaiért, valamint korai halálukért jelentős részben a munkahelyi bizonytalanság, illetve a hajszolt életmód a felelős. Főleg azok veszélyeztetettek, akik hétvégén is gürcölnek, így feltöltődésre módjuk sincs.
A legtöbben – a szorgoskodók egyharmada – hátfájást szed össze a munkahelyén, egyötödüknek a nyaka és a válla sajog, s ugyanennyien panaszkodnak a kiégésre. A szűnni nem akaró feszültség előbb alvászavarhoz vezet – az ember arra riad fel álmában, mi lesz, ha elveszti az állását –, amit kimerültség és depreszszió követhet.
Nem maradnak el a testi panaszok sem. A fejfájás, az emésztési zavarok, a gyomorfekély, a vérnyomásproblémák, a szív- és érrendszeri panaszok hátterében is a túlhajszoltság állhat. Kevés beosztottat vigasztal az a kutatás, mely szerint a pszichés bajok legtöbbjét épp a vezetői székben ülők szenvedik el, őket ugyanis a bizonyítási vágyuk és a döntéskényszerük nem engedi lazítani.
Jobban járunk tehát, ha nem várjuk meg, amíg elszakad a cérna, hanem feltöltődésre is szánunk időt. A férfiak legtöbbjét a pecázás, a vadászat vagy épp a sport kapcsolja ki, a nők viszont – jobb híján – a gyerekneveléssel és a házimunkával vigasztalódnak. Egy hazai vizsgálat szerint legkevésbé a pedagógusnők panaszkodnak a munkahelyi stresszre – talán éppen azért, mert őket a gyerekzsivaj után több hónapnyi vakáció kárpótolja.