Túlontúl sok a jó szándékból

A modern ember átka, hogy miközben hájhurkákat cipel magán, a szervezete éhezik a szükséges vitaminokra, ásványi anyagokra, nyomelemekre. Egyes kutatók szerint mindez azért lehet, mert a zöldségek-gyümölcsök manapság már csak töredékét tartalmazzák a hasznos tápanyagoknak. Mit tesz erre a felvilágosult honpolgár? Különféle étrend-kiegészítőkkel pótolja az aggasztó hiányt – ám így meg könnyen túllőhet a célon.
RDA – ez az angol rövidítés mutatja az ajánlott napi mennyiséget. Jó ötven éve az Amerikai Táplálkozástudományi Intézet határozta meg, miből mennyit vegyünk magunkhoz napjában; ezt később számos országban az adott éghajlathoz, földrajzi fekvéshez igazították. Hazánkban legutóbb 2000-ben rögzítették az elfogadott értékeket. Néhány éve egy másik mércét is kialakítottak: a PDI jelzés azt a mennyiséget adja meg, miből mennyire van szükségük a nagyobb fizikai erőfeszítésekre vállalkozóknak.
Képtelenek lennénk megenni egy vagonnyi sárgarépát, hogy károsan sok A-vitaminnal terheljük a szervezetet, ráadásul a természetes élelemből származó tápanyagok feleslegétől meg is szabadul a szervezetünk. A tablettában bevett, zsírban oldódó vitaminokat azonban túladagolhatjuk. Mármint, ha az ajánlott napi adag százszorosát kapkodjuk be.
Az A-vitamin hosszú időn át a megengedettnél jóval nagyobb dózisban szedve kellemetlen tünetekkel járhat. Szédülést, hányingert, fejfájást okozhat, nem beszélve a szem- és bőrproblémákról. A legnagyobb baj a terhes kismamákra leselkedik, ugyanis növeli a magzati rendellenességek esélyét. A gyermekek máját károsíthatja, ha sokáig felnőtteknek való adagot kapnak belőle. Egyes kutatások szerint túladagolása növeli a gyomorrák és a csontritkulás valószínűségét. (Azért sem érdemes belőle sokat szednünk, mert a felnőttek mája egy-két évre való mennyiséget is elraktároz.)
A túlontúl sok D-vitamin étvágytalanságot, hányingert, fejfájást, bőrviszketést okozhat. Károsan megnöveli a vér kalciumszintjét, és így meszesedésre hajlamosít. Főleg a csecsemőkre veszélyes, növekedési zavart, szellemi visszamaradottságot válthat ki, visszafordíthatatlan veseelégtelenséghez vezethet.
A vízben oldódó vitaminok feleslege ugyan kiürül, mégis akadnak olyan kutatók, akik szerint vesekövet szerezhetünk a túladagolt C­vitamintól. (Az RDA a C-vitaminból napi 60 mg-nyit ajánl, de influenzás időszakban a napi 1000 mg-ot is megengedhetőnek tartja.) Amerikai kutatók szerint azok, akik a szívet védő E-vitamin ajánlott mennyiségének hússzorosát szedik be, éppen szívpanaszokat kockáztatnak.
Az sem szerencsés, ha ásványi anyagokból és nyomelemekből veszünk magunkhoz irdatlan nagy mennyiséget. Közismert, hogy a vashiány vérszegénységhez vezethet, ám vastúladagolás nyomán felléphet vasmérgezés is, ami májkárosodást okoz, ráadásul növeli a hajlamot különféle betegségekre.

Pirulapánik
A gyógyszer-túladagolás kifejezésről általában a tragikus sorsú sztárok jutnak az ember eszébe, például a felejthetetlen Marilyn Monroe, akinek a halálát nyilván ez okozta. Egy nátha is elég azonban hozzá, hogy a szorgosan bekapkodott pirulák ártalmait a magunk bőrén tapasztaljuk.
Amerikában a közelmúltban egy másfél hónapos csecsemő amiatt halt meg, mert egy vírus elleni készítményből a kelleténél többet kapott. Ebben az esetben néhány fölös cseppen múlott a gyerek élete. Az eset után arra figyelmeztették a szülőket, hogy ne adjanak be gyógyszereket csak úgy szemmértékre a piciknek. A medicinák megengedett mennyiségét általában testtömeg-kilogrammonként számolják ki, de ez a módszer csak a nagyobbacska gyerekeknél működik. Arra is érdemes ügyelni, hogy bizonyos folyékony szerek alkoholt tartalmaznak, ami önmagában véve is elég lehet egy mérgezéshez.
Felnőttekkel ugyancsak megeshet, hogy a gyors gyógyulás reményében számolatlanul kapkodják be a vény nélkül kapható pirulákat. Influenzás időszakban például könnyen túladagolhatjuk a paracetamol tartalmú láz- és fájdalomcsillapítókat. Vegyünk egy példát: a paracetamolból 3000-4000 mg a megengedett mennyiség, ám ha három csomag, forró vízben oldódó italporral enyhítjük a rossz közérzetünket, s még három – ugyanilyen hatóanyagot tartalmazó – tablettát is beveszünk, hogy biztosan lenyomjuk a lázat, máris 4500 mg paracetamollal terheltük a szervezetünket. A betegtájékoztatók szerint 7500 mg már az a mennyiség, ami gyomormosást követelhet.
A túl sok paracetamol hányingert, hányást, hasfájást okozhat, de az is lehet, hogy csendben, mindenféle tünet nélkül károsítja a májat.
Akkor is okozhatnak problémát a pirulák, ha nem szedünk be többet, mint amennyit az orvos felírt. A csalánkiütések, a duzzadt arc és nyelv gyógyszerallergiát jelezhetnek, szervezetünk túl hevesen reagál a hatóanyagra. A tüneteket sohasem első alkalommal észleljük, hanem akkor, amikor már többször vettünk be az adott gyógyszerből.
Allergiát válhatnak ki a fájdalomcsillapítók, gyulladáscsökkentők, az antibiotikumok vagy az epilepszia elleni szerek. Főleg a fiatalok és a középkorúak közt fordul elő ilyen túlérzékenység.  A tapasztalatok szerint a nők körében kétszer olyan gyakran, mint a férfiakéban.