Amikor kevés a levegő

Tízezer molekulából jó, ha egy beválik – nagyjából erre számíthatnak a kutatók, ha egy-egy betegség ellenszerét keresik. Különösen a vírusok adják fel a leckét a tudósoknak, ezek ugyanis a gyógyszerkísérletek alatt is folyamatosan mutálódnak, azaz változnak. Nem csoda, hogy a felkészültség mellett a kitartást és a szerencsét is fontosnak tartja Vadas Erzsébet, aki egy kanadai gyógyszercégnél nem kevesebb, mint tizenhét évet áldozott egy asztma elleni, ma már 107 országban törzskönyvezett gyógyszer kifejlesztésére. Egy jó évtizedbe került, mire meglelték azt a hatóanyagot, amely képes ellensúlyozni a hörgők görcsös, kilégzést akadályozó beszűkülését, s további hét esztendő telt el, mire ebből engedélyezett gyógyszer lett.
– Manapság egyre több gyerek szenved allergiás, asztmás tünetektől. Vajon mi okozhatja ezt? – faggattuk a professzor asszonyt.
– Erre csak elméleteink vannak. Az egyik elképzelés, hogy a civilizált országokban túlságosan tiszták lettünk. A túlzott higiénia hátulütője, hogy az európai vagy észak-amerikai gyerekek immunrendszere, ellentétben az afrikai gyerekekével, nem szokik hozzá a porhoz, piszokhoz, ami pedig megedzené az immunrendszerüket. A védekezőképességük emiatt nem tud kifejlődni. A másik lehetséges ok a légszennyezés. Magam például hírből sem ismertem az allergiát, de ha Pesten vagyok, néha úgy érzem, mintha leforrázták volna a torkomat, a szemem pedig kötőhártya-gyulladástól viszket. Nyilván a levegőben keringő kénrészecskék és a kutyapiszok pora miatt.
– Sok szülő félti csemetéjét az allergiás gyulladások ellen adott szteroidoktól. Vajon joggal?
– Ezeket a hormontartalmú készítményeket nem tanácsos hosszasan szedniük a gyerekeknek, mert növekedési zavart okozhatnak. A mi gyógyszerünk azért is hozott áttörést, mert a mellékhatása nagyjából annyi, mint a placebóé, azaz hatóanyag nélküli tablettáé.
– Rögtönözne egy kis kémiaórát? Milyen elven alapul e krónikus betegség elleni „fegyverük”?
– Kanadában gyerekeknek is tartok előadásokat, nekik így magyarázom a dolgot: a gyulladás kialakulásáért és a simaizom görcsös összehúzódásáért bizonyos biokémiai anyagok, a leukotriének a felelősek. Ezek mindenkiben termelődnek, de az asztmásokban kórosan sok. Azt igyekeztünk megakadályozni, hogy a leukotrién összekapcsolódjon a receptorával, ami úgy vár rá, akár egy karosszék. Elő kellett tehát állítanunk egy olyan molekulát, amely gyorsan belehuppan ebbe a székbe, s mivel a leukotriénnek ott már nem jut hely, így nem fejtheti ki hatását.
– Négy évtizede az amerikai kontinensen él, ezért felvetődik a kérdés: remélhetett volna ilyen tudományos sikert idehaza?
– A hatvanas években, amikor végeztem az ELTE vegyész szakán, abból állt a hazai gyógyszeripar, hogy létező külhoni medicinákat koppintottak le. Engem azonban nem a karriervágy vitt Kanadába, hanem a szerelem. Későbbi férjem ötvenhatban hagyta el az országot, s amikor elhatározta, hogy hazalátogat, a testvére minden estére egy-egy találkát szervezett neki. Velem találkozott az első este. A többi randevút lemondta.
– A gyógyszerkutató vajon nyakra-főre szedi a tablettákat?
– A C-vitamin az egyetlen gyógyszer, amiben hiszek. A többi pirulához csak akkor folyamodom, ha halálos beteg vagyok.