Negyventől pumpapróba

Harminchét éves nőbeteg várakozik a háziorvosnál. Egészen pontosan: még nem beteg. És nem is szeretne az lenni. Azért van itt.
Édesapját ötvenöt éves korában a szíve vitte el. Hirtelen halál – így mondják, ha a szív egyik pillanatról a másikra „megszakad”. Édesanyja több mint egy évtizede szed vérnyomáscsökkentő gyógyszert, húga három éve. Ő maga sokat dolgozik, egy-egy határidő közeledtével jócskán stresszel is. Nem iszik, sohasem dohányzott.
– Meglehetősen ritkán kopog be hozzám valaki, akinek semmilyen panasza nincs, „csupán” az életkora előrehaladtával vigyázni szeretne magára, és elébe menne a várható bajoknak – magyarázza Hargitai Róbert szigetszentmiklósi háziorvos. – Vannak, akik genetikailag hajlamosabbak a szívbetegségekre, ám a rossz szokások messze nagyobb veszélyt hordoznak. Tudósok megfigyelték, hogy a cigarettázó férfiak, akiknek a koleszterinszintjük is magas, kétszer esélyesebbek a szívrohamra füstmentesen élő társaiknál. Ha ehhez magas vérnyomás is társul, a szívroham valószínűsége megháromszorozódik.
Ennek ellenére Magyarországon még nem nagyon honosodott meg a betegségmegelőzés szemlélete. Vagyis kevesen járnak el orvosi szűrésekre.
Néhány rutinkérdés, kopogtatás, hallgatózás fonendoszkóppal, vérnyomásmérés, EKG – háziorvosként eddig terjednek Hargitai doktor lehetőségei. Ezúttal mindent rendben talál a páciensnél, úgyhogy megbeszélnek egy „randevút”: egy év múlva újra, vele, ugyanitt.
Mindössze háromszáz forintnyi vizitdíj a lelkiismeret megnyugtatásának ára.
De mi történt volna, ha 160/95-ös vérnyomásra bukkan?
– További vizsgálatokra, terheléses EKG-ra, szívultrahangra beutalom a gyártelepi rendelőintézetbe, ahová tartoznak a betegeink. Csak hát több mint egy hónap a várakozási idő… Hogy addig se teljenek haszontalanul a napok, heti ellenőrzéssel igyekszem beállítani a páciens gyógyszerelését, nehogy időközben nagyobb baj történjen.

Ha valaki előre időpontot kér a budapesti Viola kardiológiai magánrendelőben, és, mondjuk, 18 ezer forintot áldoz magára, még pontosabb képet kaphat szív- és érrendszere állapotáról. A vizsgálat alapos kikérdezéssel indul. A családi kórtörténettől a táplálkozási és a sportolási szokásokon át az életfunkciók működéséig minden részletet rögzítenek.
– Szívelégtelenségre figyelmeztető jel lehet a száraz köhögés vagy ha hajnalonta kijárunk a vécére; míg az urológiai betegek általában elalvás után nem sokkal felébrednek – utal a nekünk, pácienseknek apróságnak látszó tünetekre lapunk orvosa, Szirmák Eszter kardiológus. – A szívbetegségek azért alattomosak, mert gyakorta panaszok nélkül, észrevétlenül rombolnak. Egyetlen esélyünk velük szemben, ha, legalább negyvenéves kor fölött, panaszok híján is rendszeresen eljárunk szűrővizsgálatokra.
A fonendoszkóp után a következő lépcsőfok az EKG. Az elektrokardiogram választ ad többek között arra a kérdésre, hogy milyen gyors a vérkeringés, nyomásterhelt-e a szív, és mennyire kitágult a szívizom a bal kamrában. A kardiológus az adatokból tájékozódva már számos elméletet állíthat fel. A nagy „kilengésű” EKG-felvétel például fokozott elektromos tevékenységre utal, míg a kicsi görbék láttán élni kell a gyanúval, hogy a szívburokban víz van.
A terheléses EKG tovább árnyalja a képet: feketén-fehéren kiderül, mit bír el a szívünk. Ha valaki egyszer csak elhatározza, hogy a korábbi tunya életmód helyett aktív mozgásba kezd, nem árt tudnia magáról (különösen negyven fölött), hogy mennyire terhelhető a szervezete. A cél ugyanis a szív megerősítése, és nem annak kimerítése. Gyakran csupán árnyalatnyi a határ – ebben segíthet a kardiológus szakember véleménye.

Szíves

(Szívügyeinket a következő számunkban folytatjuk)