Negyventől pumpapróba

Hétszer valószínűbb, hogy az ember szívbetegségben hal meg, mint hogy balesetben. Mégis az útkereszteződések stoptáblájánál mindannyian megállunk, míg évente egyetlen szűrővizsgálat erejéig nagyon kevesen lassítanak...

EgészségünkSzijjártó Gabriella2007. 09. 28. péntek2007. 09. 28.

Kép: kardiológia szív érrendszer betegség terheléses vizsgálat kerékpár gyógyászat 2007 09 24 fotó: Kállai Márton

Negyventől pumpapróba
kardiológia szív érrendszer betegség terheléses vizsgálat kerékpár gyógyászat 2007 09 24 fotó: Kállai Márton

Harminchét éves nőbeteg várakozik a háziorvosnál. Egészen pontosan: még nem beteg. És nem is szeretne az lenni. Azért van itt.
Édesapját ötvenöt éves korában a szíve vitte el. Hirtelen halál – így mondják, ha a szív egyik pillanatról a másikra „megszakad”. Édesanyja több mint egy évtizede szed vérnyomáscsökkentő gyógyszert, húga három éve. Ő maga sokat dolgozik, egy-egy határidő közeledtével jócskán stresszel is. Nem iszik, sohasem dohányzott.
– Meglehetősen ritkán kopog be hozzám valaki, akinek semmilyen panasza nincs, „csupán” az életkora előrehaladtával vigyázni szeretne magára, és elébe menne a várható bajoknak – magyarázza Hargitai Róbert szigetszentmiklósi háziorvos. – Vannak, akik genetikailag hajlamosabbak a szívbetegségekre, ám a rossz szokások messze nagyobb veszélyt hordoznak. Tudósok megfigyelték, hogy a cigarettázó férfiak, akiknek a koleszterinszintjük is magas, kétszer esélyesebbek a szívrohamra füstmentesen élő társaiknál. Ha ehhez magas vérnyomás is társul, a szívroham valószínűsége megháromszorozódik.
Ennek ellenére Magyarországon még nem nagyon honosodott meg a betegségmegelőzés szemlélete. Vagyis kevesen járnak el orvosi szűrésekre.
Néhány rutinkérdés, kopogtatás, hallgatózás fonendoszkóppal, vérnyomásmérés, EKG – háziorvosként eddig terjednek Hargitai doktor lehetőségei. Ezúttal mindent rendben talál a páciensnél, úgyhogy megbeszélnek egy „randevút”: egy év múlva újra, vele, ugyanitt.
Mindössze háromszáz forintnyi vizitdíj a lelkiismeret megnyugtatásának ára.
De mi történt volna, ha 160/95-ös vérnyomásra bukkan?
– További vizsgálatokra, terheléses EKG-ra, szívultrahangra beutalom a gyártelepi rendelőintézetbe, ahová tartoznak a betegeink. Csak hát több mint egy hónap a várakozási idő… Hogy addig se teljenek haszontalanul a napok, heti ellenőrzéssel igyekszem beállítani a páciens gyógyszerelését, nehogy időközben nagyobb baj történjen.

Ha valaki előre időpontot kér a budapesti Viola kardiológiai magánrendelőben, és, mondjuk, 18 ezer forintot áldoz magára, még pontosabb képet kaphat szív- és érrendszere állapotáról. A vizsgálat alapos kikérdezéssel indul. A családi kórtörténettől a táplálkozási és a sportolási szokásokon át az életfunkciók működéséig minden részletet rögzítenek.
– Szívelégtelenségre figyelmeztető jel lehet a száraz köhögés vagy ha hajnalonta kijárunk a vécére; míg az urológiai betegek általában elalvás után nem sokkal felébrednek – utal a nekünk, pácienseknek apróságnak látszó tünetekre lapunk orvosa, Szirmák Eszter kardiológus. – A szívbetegségek azért alattomosak, mert gyakorta panaszok nélkül, észrevétlenül rombolnak. Egyetlen esélyünk velük szemben, ha, legalább negyvenéves kor fölött, panaszok híján is rendszeresen eljárunk szűrővizsgálatokra.
A fonendoszkóp után a következő lépcsőfok az EKG. Az elektrokardiogram választ ad többek között arra a kérdésre, hogy milyen gyors a vérkeringés, nyomásterhelt-e a szív, és mennyire kitágult a szívizom a bal kamrában. A kardiológus az adatokból tájékozódva már számos elméletet állíthat fel. A nagy „kilengésű” EKG-felvétel például fokozott elektromos tevékenységre utal, míg a kicsi görbék láttán élni kell a gyanúval, hogy a szívburokban víz van.
A terheléses EKG tovább árnyalja a képet: feketén-fehéren kiderül, mit bír el a szívünk. Ha valaki egyszer csak elhatározza, hogy a korábbi tunya életmód helyett aktív mozgásba kezd, nem árt tudnia magáról (különösen negyven fölött), hogy mennyire terhelhető a szervezete. A cél ugyanis a szív megerősítése, és nem annak kimerítése. Gyakran csupán árnyalatnyi a határ – ebben segíthet a kardiológus szakember véleménye.

Szíves

  • Az emberi szív valóságos munkagép: hetvenéves korára több mint 2,5 milliárd dobbanást végez.

  • Naponta átlagosan százezerszer tágul ki és húzódik össze, s ezalatt 7500 liternyi vért pumpál át a keringési rendszeren.

  • Egy hetvenéves ember szíve nyugalmi állapotban körülbelül egy literrel kevesebb vért pumpál percenként, mint negyven évvel korábban.

  • A hetven körüliek mély belégzéskor körülbelül feleannyi levegőt lélegeznek be, mint húszéves korukban.

  • Világszerte kétszer annyi férfi hal meg szívbetegségben, mint a rák összes formájában.

  • A fejlődő országokban, nyomorban élő embertársaink közül tizedannyian sem halnak meg szív- és érrendszeri betegségekben, mint mi itt, az európai jólétben.
  • (Szívügyeinket a következő számunkban folytatjuk)

    Google News
    A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

    Ezek is érdekelhetnek