Elfüstölt életek

Sorozatot indít az Élet Egészség magazin: hónapról hónapra sorra veszi a daganatos betegségek fajtáit. Januárban a tüdőráké a főszerep. Évente tízezer magyar ember betegszik meg tüdőrákban, s minden esztendőben nyolcezren bele is halnak a kórba. Ezzel a számmal miénk a szomorú világelsőség.

EgészségünkSzijjártó Gabriella2008. 01. 11. péntek2008. 01. 11.

Kép: Tiszaalpár, 2006. november 14. Mozgó tüdőszűrő állomás a tiszaalpári művelődési házban. Egy asszisztens a helyszínen előhívott röntgenfelvételeket nézi. Fotó: Ujvári Sándor

Elfüstölt életek
Tiszaalpár, 2006. november 14. Mozgó tüdőszűrő állomás a tiszaalpári művelődési házban. Egy asszisztens a helyszínen előhívott röntgenfelvételeket nézi. Fotó: Ujvári Sándor

Vegyünk egy átlagos cigarettaárat: ötszáz forint egy doboz. Ha valaki napi ennyit szív el, az egy hónapban 15 ezret költ füstölésre. Éves szinten ez 180 ezer forintos kiadás. Egy életen át pedig…
A kérdés csak az, milyen hosszú is lesz ez a bizonyos, dohányszagú élet. Kutatások egyértelműen igazolják ugyanis, hogy a rendszeresen dohányzók korábban halnak meg, mint a füstmentesen élők. Ha valaki naponta csak tíz szál cigarettát szív el, már akkor is hétszer akkora lesz a korai halál valószínűsége, mint ha nem tenné. Napi két csomag esetében pedig már hússzoros!
Nem véletlen, hogy az unió 2009-re a közösségi területeken teljes körű dohányzási tilalmat hirdetett. Az Európai Parlament azt szeretné elérni, hogy két éven belül minden zárt munkahelyen, vendéglátóhelyen, középületben és közlekedési eszközön elrendeljék a dohányzási tilalmat.
Számos ország jó példáját követve dohányzási tilalom lépett hatályban január 1-jétől Franciaországban és Németország újabb nyolc tartományában (a korábbi három után; a még hiányzó öt tartomány pedig a nyáron követi a példájukat). Néhány napja Törökországban is forradalminak minősíthető törvény tiltja a dohányzás valamennyi fajtáját: tilos cigarettát, szivart vagy pipát szívni, tilalom sújtja a vízipipa szippantását is. A televíziók nem sugározhatnak olyan vita- vagy show-műsorokat, amelyekben dohányzó személyek láthatók. Nem lesz könnyű érvényt szerezni a törvénynek egy olyan országban, ahol sűrű dohányfüst gomolyog a legtöbb teaházban, étteremben és bárban, és amely a dohánytermékek egyik legnagyobb előállítója és fogyasztója a világon. A 75 milliós ország lakosságának harmada, a férfiak kétharmada cigarettázik (arányaiban kétszer annyian, mint a nyugat-európai országokban), illetve a 7 és 11 év közötti gyerekek egytizede is dohányzik.
A rendelkezés Törökország területén másfél év leforgása alatt lép maradéktalanul hatályba. Aki Franciaországban január 1-jétől nyilvános helyen dohányzik, 63 euró (kb. 16 ezer forint) bírságra számíthat. A törvénysértés, tehát az illegális füstölés fölött szemet hunyó étterem-, kocsma- és bártulajdonosoknak pedig 135 euró (kb. 35 ezer forint) a büntetés. Németországban a dohányzási tilalmat semmibe vevő egyének 100 euróig (kb. 25 500 forintig), az étterem- és kocsmatulajdonosok 1000 euróig (255 ezer forintig) terjedő bírsággal sújthatók a törvény értelmében. Igaz, a hatóságok nagylelkű átmeneti időszakot szabtak, Berlinben például csak júliustól kezdve fognak szigorúan érvényt szerezni az előírásnak.
Itthon egyelőre még azt sem sikerült elérnünk, hogy a kórházak és az iskolák teljesen füstmentesek legyenek. A 18 éves korosztálynál már szinte ugyanolyan a dohányzók aránya, mint a felnőtteknél: minden harmadik 18 éves rendszeresen dohányzik. A gyerekek 17 százaléka már tízéves kora előtt elszívta az első cigarettáját.
Ennél is aggasztóbb, hogy a magyar óvodások csaknem negyven százaléka passzív dohányos. A családok felében található olyan személy, aki rendszeresen rágyújt. Minden harmadik szülő a gyermek jelenlétében is. A „füstös” családokban a gyerekek fele hétköznapokon 6-10 szál cigaretta bűzét kénytelen beszívni. Minden ötödik kiskorú pedig 10-20 szálét.
Hétvégén még inkább vágni lehet otthon a füstöt.

Ezek is érdekelhetnek