Teszt-vesz sarok

Jókai Mórhoz hasonlóan én is kedvelem a babot, bár rólam még nem neveztek el bablevest… Nemcsak azért szeretem, mert értékes vitaminforrás, tele van fehérjével, szénhidráttal, fontos ásványi anyagokkal és rosttal, hanem azért is, mert finom. Legyen az például fejtettbab-leves, babgulyás, kolbászos vagy csülkös bableves, babfőzelék, babkása. Meg a sólet – összecsorog a nyál a számban, és máris megyek a konyhába, hogy valamelyiket elkészítsem.
A gond már az alapanyag beszerzésével kezdődik, ez ugyanis eléggé rizikós. Úgy is fogalmazhatnék, hogy zsákbamacska, mert nem tudni, mi sül ki, pontosabban mi fő ki belőle. Először tavaly nyáron fürödtem be vele, amikor babgulyást csináltam bográcsban, kábé huszonnégy óra alatt. A Plus áruházban vásárolt étkezési száraz tarkababot átválogatás után egész éjjel áztattam, aztán délelőtt feltettem főni a hússal együtt. Hosszú órák teltek el, a hús már olyan volt, mint a vaj, a zöldségek szétmentek, de a bab tartotta szilárdságát. Legszívesebben csúzliba tettem volna egyiket-másikat, és a forgalmazóra lőttem volna vele. Megnéztem a zacskóját, azon csak annyi állt, származási ország: Kína.
Ezek után ne csodálkozzon senki, hogy ferde szemmel nézek a kínai babra. Megfogadtam, csak hazai termésűt veszek, hátha az könnyebben puhul. Nemrégiben betértem a Corába, és a szárazbabok között is matattam. Akadt vagy hatféle csomag, kilója 800 forint körül cikázik, viszont majdnem mind kínai eredetű. Vannak forgalmazók, akik nem is írják ki a származási helyet – de azt a feliratot, hogy „Magyarországon termett”, egy zacskón se találtam. Nem is hallani arról, hogy hazánkban nagyüzemi babtermesztéssel foglalkoznának.
Marad hát a piacon az őstermelő, aki feltehetően a sajátját árulja.
Vagy veszek mélyhűtött fejtett babot, amit nem kell áztatni. Naiv voltam, ebből is jól bevásároltam! Egy Coop boltban vettem meg az Ardo cég Borlotti babok nevű zacskóját, 40 dekát 299 forintért. Na, ebből gyorsan kész lesz a bableves, gondoltam. Nem akartam hinni a fogaimnak, amikor többszöri kóstolás után is kemény szemekbe ütköztek. Órákig főztem, csak nem akart puhulni, szerintem túl későn takarították be a babot. Ezt a márkanevet most már nagy ívben elkerülöm, de melyiket válasszam? Ez nem okozott túl nagy fejtörést, mert a törökbálinti Corában, a hűtőládákban legutóbbi nagybevásárlásom során semmilyen fejtett babot nem találtam.
Akkor veszek vörösbab-konzervet! Az legalább puha, bár sóval, cukorral, módosított keményítővel és antioxidánssal terhelt. Ez viszont csak salátának, chilis babnak, legfeljebb főzeléknek való, ha fokhagymásan berántjuk, levesnek viszont nem. Ilyenkor visszasírom a régi szép időket, amikor a kukorica között magunk termeltük meg a család babszükségletét. Az finom volt, és tudtuk, hogy mit ettünk!