Ha nem tűrjük a jegygyűrűt

Furcsa emléket őriz eljegyzéséről egy fiatalasszony: „Nemigen tudtunk örülni a jegygyűrűnknek. Meglepő módon ugyanis nálam és a férjemnél is súlyos allergiás tünetek jelentkeztek a viselésük során, ezért számunkra használhatatlanok.” Azt panaszolja: az eladó elmulasztotta tájékoztatni őket arról, hogy az ékszer allergizáló ötvözetből készült. A későbbi vizsgálatból kiderült, az aranygyűrűik 10 százalékban nikkelt tartalmaztak, s ez okozta a kellemetlenséget. Az Európai Unió ugyan jó néhány éve kiadta az úgynevezett nikkeldirektívát, amely megszabja, hogy milyen – kicsiny – mennyiségben tartalmazhatják a bőrrel érintkező tárgyak ezt az anyagot, ám a szabályt nálunk nem veszik elég komolyan.
A baj leggyakrabban a füllyukasztással kezdődik, de egy hajcsat, egy gyűrű vagy akár egy cipzár is okozhat allergiás kiütést. Aki hajlamos e betegségre, ne kísérletezzen sem testékszerrel, sem tetoválással! Az sincs azonban biztonságban, aki nem visel bizsut, ugyanis a vízvezetékek új rézcsöveiből kioldódó anyag éppúgy kiválthatja a túlérzékenységi reakciót, mint az amalgámból készült fogtömés.
A fémallergia legfőképp a nőket veszélyezteti, akik legtöbbször kipirult, gyulladt bőrükre panaszkodnak. Megesik azonban, hogy nátha, asztma, kötőhártya-gyulladás jelzi, hogy a szervezet ellentámadásba lendült az allergiát kiváltó anyaggal szemben. Az arra hajlamosaknál akár az ételekben lévő fém is fokozhatja a kellemetlenségeket.
A Budai Allergiaközpont főorvosa, Balogh Katalin arra figyelmeztet: a kellemetlen tüneteket csak úgy kerülhetjük el, ha távol tartjuk magunkat attól a fémtől, amelyre érzékenyek vagyunk. Az allergént tehát nem szokja meg a szervezet, sőt, egyre hevesebb ellenállást mutat.
Olasz kutatások szerint a térdbe ültetett protézisek is kiválthatnak allergiás reakciót. Amerikai tapasztalatok azt jelzik, hogy a rozsdamentes acélból készült implantációk ugyancsak panaszt okozhatnak, ezért ilyen esetben titánt ajánlanak. Már a műtétek előtt érdemes elvégezni a vizsgálatokat – a beültetett „alkatrészek” ugyanis előhozhatják az addig rejtőzködő fémérzékenységet.
Az Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet kutatói több mint száz olyan pácienst vizsgáltak meg, akik korábban fogpótló kezelésben részesültek. A vizsgált személyek több mint fele fémallergiásnak bizonyult. Egyharmaduk a nikkelt tűrte rosszul, kétharmaduk pedig több fémre is rosszul reagált. A résztvevők csaknem fele bőrtüneteket produkált, néhányan pedig fogágygyulladást kaptak.
Az egyre többeket keserítő baj a munkahelyen is előbukkanhat: aki például a cement összetevőire érzékeny, nehezen boldogul a kőművesszakmában. A hajhullás vagy épp a nőgyógyászati panaszok hátterében is meghúzódhat a szervezet túlzott érzékenysége – utóbbi esetben például úgy, hogy a rézből készült fogamzásgátló spirál tartja fenn a gyulladásos állapotot.
A fémallergia elég körülményesen mutatható ki: a páciens hátára különféle fémes anyagokból vett mintákat ragasztanak, s azokat napokig „viselni kell”. Mégis érdemes lehet alávetni magunkat a tesztnek – már csak azért is, hogy a jegygyűrű viselése ne ütközzön akadályba…