Kis pillangó, nagy galiba

A pillangó alakú pajzsmirigy mindössze 18-25 grammot nyom, mégis az egész anyagcserénket, idegrendszeri működésünket, testi-lelki állapotunkat képes összezavarni. Az is baj, ha e szerv túlzottan erősen működik, de az is, ha túlontúl keveset termel a hormonjaiból.
E betegségek főleg a nőkre leselkednek, ötször-tízszer nagyobb esélyük van rá, mint a férfiaknak, hogy találkozzanak a kór valamelyik típusával. Leggyakrabban a nagy hormonális átalakulások idején, vagyis a serdülőkor tájékán, illetve a terhesség és a szoptatás idején jelentkeznek a tünetek.
Ha az ember túlpörgeti magát és érthetetlenül feszült akkor is, ha éppen nyugodtan üldögélhetne, előfordulhat, hogy a pajzsmirigy fokozott működése riadóztatja a szervezetet. A túl magas hormonszintet okozhatják a szerven levő göbök, illetve az orvos megállapíthatja a Basedow-kórt is.
Nevezett autoimmun betegség úgy alakul ki, hogy a szervezet védekező rendszere önmaga ellen fordul, vagyis a saját sejtjei ellen termel ellenanyagot. Ez a pajzsmirigyet kóros működésre serkenti. Egyes elméletek szerint a „téves riasztást” a stressz okozza, vagyis a gyógyuláshoz a pirulák mellett a nyugisabb életmódot is felírja a doktor. A kórt az esetek felében a jellegzetes basedowos tekintet is jelzi: a szem néha annyira dülledt, hogy a szemhéj még alvás közben sem képes elfedni a szemgolyót.
Ha a gyógyszerek nem segítenek, akkor sugárzó jóddal roncsolják a kórosan aktív szervet, vagy sebész távolítja el a pajzsmirigy csaknem egészét. Az esetek egy részében a hatással túllőnek a célon, azaz alulműködés alakul ki, s a páciens élethosszig tartó hormonpótlásra rendezkedhet be.
A másik véglet ugyanis, ha a szerv nem dolgozik elég szorgosan. Okozhatja ezt gyulladás, így a Hashimoto-betegség is, mely arról a japán sebészorvosról kapta a nevét, aki 1912-ben először írta le e kórt.
A pajzsmirigy alulműködése azonban sokszor abból fakad, hogy a kontinensünkön élők nem vesznek elég jódot magukhoz, márpedig ez az anyag szükséges ahhoz, hogy a két létfontosságú hormon – a T3, azaz trijód-tironin és a T4, azaz tiroxin – egészséges mennyiségben képződhessen. Ha a pajzsmirigy a jódhiány miatt nem képes eleget előállítani e hormonokból, „erőlködni kezd”, ami azzal jár, hogy az aprócska szerv megnövekszik, s kialakul a golyva vagy más néven strúma. Európában a hiányállapot miatt minden tizedik ember megnagyobbodott pajzsmiriggyel él, sőt, az idősebbek közül már minden második. A gyerekek számára azért veszélyes a csökkent működés, mert zavart okozhat a növekedésben, a szellemi fejlődésben, s ronthatja az iskolai teljesítményt.
Az egészségügyi világszervezet, a WHO önálló betegségnek tekinti a jódhiányt, s a pótlás fontosságára figyelmeztet. Az ivóvízből hiányzó jódhoz a tengeri, illetve jódozott só használatával, valamint a tengeri halak (lazac, tonhal, szardínia) legalább heti kétszeri fogyasztásával juthatunk hozzá. Kortyolhatunk jódot tartalmazó gyógyvizet, bevehetünk tablettát, sőt a multivitaminok némelyike is gondoskodik a hiányállapot orvoslásáról.