Pörög velünk minden

Könnyen szédeleghetünk kevés vagy nem pihentető alvás, elhúzódó feszült, ideges állapot, túlhajszoltság, kimerültség miatt, ha fogyókúra okán koplalunk, esetleg betegségből lábadozunk, netán frontérzékenyek vagyunk. Ha átmeneti a szédülés, ágynyugalommal házilag is orvosolható. Figyelmeztető jel azonban, ha egy hétig is eltart, esetleg havonta többször visszatér, ha erőssége fokozódik, hányinger, hányás, bizonytalan járás, fejfájás és hallásromlás is kíséri.
Szűnni nem akaró panaszunkkal előbb a háziorvoshoz forduljunk, aki beutal fül-orr-gégész, szemész, ideggyógyász, reumatológus szakorvoshoz, illetve labor- és röntgenvizsgálatot ír elő. Amíg a szédülés hátterére fény nem derül, az említett „állomásokat” bizony muszáj végigjárnunk.
Az orvosok gyakran találkoznak fertőzésekkel összefüggő szédüléses panaszokkal. Ez lehet baktérium okozta középfülgyulladás vagy különféle vírusfertőzések. Az is előfordulhat, hogy minden lelet rendben van, de a szédülés megmarad. Ilyenkor szoktak ismeretlen eredetű vírusra gyanakodni az orvosok, melyre gyógyszert nemigen tudnak adni, legfeljebb pihenést javasolnak, emellett infúziós kezelést, esetleg
C-vitamin emelt dózisú szedését.
A szédülés oka gyakorta az egyensúlyozó szerv működési zavara, amely a belső fül mögötti sziklacsontban található. A károsodást a legkülönfélébb kórságok, leginkább az ér- és keringési betegségek, a túlsúly, a magas vérnyomás, cukorbetegség válthatják ki. Az alacsony vérnyomásúak hajlamosabbak a szédülésre, amit könnyen megtapasztalhatnak – furcsa csillaglátás kíséretében –, ha például guggolásból hirtelen állnak fel. Ez az állapot akkor tekinthető kórosnak, ha ájulással is együtt jár.
A nyakcsigolyákra kifutó hátsó agyi verőerek a nyaki meszesedések, kopások miatt ugyancsak beszűkülhetnek. A nyaki gerinc egyéb bántalma következtében is kialakulhat visszatérő szédülés. Mindezek, valamint a koponyán belüli daganat képalkotó diagnosztikai vizsgálattal (CT, MRI) vagy a nyaki nagyerek ultrahangos vizsgálatával kiszűrhető. Az orvosok értágítóval, keringésjavító pirulákkal, a nyaki gerincelváltozások fizikoterápiás kezelésével – úszás, gyógytorna, gyógymasszázs – igyekeznek javítani az elváltozásokon, enyhítve ezzel a szédülés kínját.
Az idegesebb, szorongóbb típusú embereknél gyakrabban fordul elő a visszatérő szédülés, ami a szklerózis multiplex és a Parkinson-kór kísérő tünete is lehet. Ugyanígy a megfelelő szemüveg hiányáé, vérképzőszervi betegségeké vagy vérszegénységé. Utóbbi gyakorta okoz szédülést a bakfis lányok életében a menzesz és a serdülőkori hormonváltozások idején, illetve a hirtelen növés korszakában mindkét nemnél. Mindig vegyük komolyan, akár gyermek, akár felnőtt panaszkodik szédülésre, s mielőbb derítsük ki az okát!