Ébresztő a hajhagymáknak

Nem sok dolog van, ami nagyobb sebet üthet a férfihiúságon, mint a korai kopaszodás. A fiúk egyharmada huszonéves kora táján kezdi elveszteni a sörényét, az ötvenes urak felének pedig már a tarkó felé magasodik a homloka. Ezt egyértelműen az androgén nemi hormon okozza – ugyanaz, amely furcsa módon más testtájakon viszont szőrnövekedést serkent. Akadnak, akik nem hajlandók beletörődni ékességük elvesztésébe, s ezért úgy pótolják a hiányt, hogy néhány szál megmaradt hajzatukat a fejük tetején átfésülve viselik. (Ez a „frizura” erős szélben tekintélyromboló…) Mások azzal vigasztalódnak, hogy Julius Caesar és Churchill sem bújt a föld alá szégyenében gyér üstöke miatt, sőt, a fénylő fejbúbú Picassóra egyenesen ragadtak a nők. Akadnak, akik a szemébe nevetnek a sorsnak, s inkább tarra borotválják koponyájukat: ezzel arat sikert Bruce Willis, hogy a Kojak felügyelő néven közismert Telly Savalasról ne is beszéljünk…
A férfias típusú hajhullás egyértelmű ellenszerét ugyan még nem lelték meg, de az okokról sokat tudunk. A kutatók szerint a kopaszodás hajlama öröklődik, mégpedig az anyai nagyapjuktól kapják a fiúk azokat a géneket, melyek legalább felerészt felelősek a hajszálak elvesztéséért. Emellett az apai gének is közrejátszanak a szomorú folyamatban. A férfiasságot kölcsönző tesztoszteron hormon szintjén és a hajhagymák érzékenységén múlik, hogy ki milyen hamar válik meg hajkoronájától. A fejtetőn levő hajhagymák reagálnak leggyorsabban a hormonhatásra, mellyel a tarkó táján növők dacolnak leginkább – ezért alakul ki a jellegzetes, papi tonzúrára hajazó kopaszság. A tesztoszteron hatása lassan elsorvasztja a hajhagymákat, élettartamukat csökkenti, a meglevő szálakat pedig elvékonyítja.
Jó esetben egy hajhagyma 4-5 évig növeszti a hajszálat, méghozzá havonta átlagosan 1 cm-rel, majd rövid nyugalmi periódus után elöregszik. Ha egészséges a fejbőr, a hajhagymák kilenctizede munkálkodik, s csak egytizede tétlen. Ha napjában 60-100 hajszál marad a kefében, az még nem ad okot aggodalomra, ám ha ennél több, érdemes eltöprengeni, vajon okozhatja-e betegség vagy hiányállapot a bosszantó veszteséget. 
A fényes, dús hajzuhatag szerencsés génekről árulkodik – ez mindkét nem esetében igaz. Nem véletlen, hogy a nők hajdan  büszkék voltak vastag hajfonatukra, melyről úgy hitték, termékenységet és hosszú életet jelent. A teremtés koronáinál kissé más a helyzet. A gyengébb nem tagjai viszonylag könnyen napirendre térnek párjuk ritkás üstöke fölött, mert a kamaszos lobonc hiánya azt ígéri: a férfi végre megállapodott, s higgadt, biztonságot nyújtó életszakaszába ért.
Az urak persze titkon háborognak, s mindenféle praktikákkal kísérleteznek. Különféle samponokkal és szeszekkel például; ezek közül a gyógynövényes – bojtorjános, csalános – lehet a hatásos, de bevethető a koffeintartalmú is, hátha „felébreszti” a hajhagymákat. Akinek a pénztárcája és türelme engedi, átültetéssel is kísérletezhet: a legújabb lézeres technikával hosszú órákon át, szinte darabonként palántálják át a tarkótáji részről a fejtetőre a még élő hagymákat. Egyszerűbb megoldással kecsegtet a lézerfésű: ezzel az amerikai találmánnyal állítólag elég naponta tíz percet bíbelődni. Már ha egyáltalán van mit fésülni…