Helykereső bölcsességfogak

Az esetek többségében azonban fölbukkan a fiatal felnőttek szájüregében, és – harmadik őrlőfogként – helyet kezd keresni magának. Hely viszont nem vagy alig akad: az idők során úgy alakult át a táplálkozásunk, hogy egyre kevesebbet rágunk, s emiatt az állkapocs nem fejlődik megfelelően – a leghátsó őrlőknek van is, meg nincs is helyük benne.
A bölcsességfog előretörése rendszerint hosszú folyamat, hónapokig, olykor esztendőkig is eltart. A fog kitartóan küzd, hogy megjelenhessen a szájüregben, miközben akadályokat kell legyőznie. Például át kell törnie a megvastagodott ínyen, félre kell nyomnia az előtte lévő fogat. Ilyenkor rendszerint be is gyullad, amelynek tünete fájdalom, duzzadt íny, a szájnyitás korlátozottsága, megnagyobbodott, fájdalmas nyirokcsomó, illetve az arc megduzzadása lehet. Ez a fájó állapot helyi fertőtlenítéssel (szájvízzel), illetve fájdalom- és gyulladáscsökkentő gyógyszerekkel rendszerint még kezelhető.
De ha a megnyugvás után a panaszok ismételten kiújulnak, a végére kell járni, mi lehet a háttérben. A röntgenfelvétel megmutatja, mi akadályozza a fogat abban, hogy előretörjön. Ha csak a vastag íny áll az útban, a fogorvos könnyen tud segíteni. Ám ennek csak akkor van értelme, ha a fog egyenesen áll, van elegendő hely is az állkapcson, s az állcsont sem akadályozza a kinövését. De ha például ferdén vagy – mint ritkán megesik – keresztben áll a fog, akkor csekély az esély arra, hogy valaha is előtörjön.
Kezeletlenül hagyva, az ilyen bölcsességfog időről időre begyullad, megdagad, sőt a ferdén növő a már kialakult, szépen rendezett fogsort is eltorzíthatja azzal, hogy előre nyomja a többi fogat. Ekkor nincs más választás, mint szájsebészeti módszerekkel kihúzni-vésni a bajt okozó bölcsességfogat. Ez pedig már egy kisebb műtéti beavatkozás, amit olykor altatásban végeznek.