Kényszernappalok az éjszakában

Sejtjeinkben is rögzült életrendünk szerint nappal tevékenykedünk, éjjel alszunk. Belső avagy biológiai óránk befolyásolja, hogy mikor kelünk, mikor térünk nyugovóra (amint azt is, hogy mikor támad éhségérzetünk). Nem csoda hát, ha egy gépkocsiban eltöltött, „átvezetett” vagy éppen baráti körben átmulatott éjszaka után szétesettnek érezzük magunkat. Hasonló következménnyel jár, ha egy több időzónát átszelő repülőút után földet érünk. Az említett esetekben alkalmilag kényszerűen megváltozik, mondhatni fölborul a biológiai óra, s idő kell, míg helyreáll a normális működése.
Portások, vagyonőrök, taxisok, éjszakai járatok sofőrjei, pékek, éjjelre beosztott egészségügyi dolgozók, tűzoltók, üzemi alkalmazottak a megmondhatói, mennyire igénybe veszi őket a rendszeres éjszakai munka. Leginkább az újult erővel rájuk törő álmosság ellen kell küzdeniük. Mert a biológiai órájuk alvást mutat. Éjszaka ugyanis melatonint termel a szervezetünk, olyan anyagot, ami az alvás-ébrenlét napszakos ismétlődésének szabályozásában tölt be kulcsszerepet. A természetes fény csökkenésével fokozódik a termelése; ez biztosítja az élettanilag szükséges nyugalmat, pihenést a szervezet számára. A mesterséges fényben végzett éjszakai munka csak növeli a zavart: kevesebb melatonin termelődik, így az ember felemás, alvásos-ébrenlétes állapotba kerül, a sorozatosan nem kielégítő alvás pedig a szervezet kimerüléséhez vezet. A hosszú időn át rendszeres éjszakai műszakban dolgozók körében megnövekszik a magas vérnyomás, a daganatos betegségek és a szívritmuszavar kockázata, gyöngül az immunrendszer, nő a lelki eredetű betegségek (így például a depreszszió) kialakulásának aránya és gyorsabbá válik az öregedés.
Olyan munka- és pihenési rendet kell kialakítani, amelyben arányos a délelőttös, a délutános és az éjszakás műszakok, illetve pihenőnapok elosztása – figyelmeztet dr. Hódos Tibor, a Fodor József Országos Közegészségügyi Központ munkatársa. A szakember szerint fontos, hogy az éjszakai műszakot annyi pihenőnap kövesse, amenynyi elegendő az alváshiány pótlására, illetve elegendő számú pihenőnap essen szombatra és vasárnapra. Különösen egészségtelen a rendszertelen műszakrend, amikor egy héten belül akár többször is változik a foglalkoztatás. A dolgozók iránti felelősséggel, ésszerűen kialakított éjszakai műszak, illetve műszakváltás az egészségmegőrzés egyik legfontosabb föltétele ebben a komoly egészségügyi kockázatokat rejtő munkarendben.

Pótlék és többletfizetés
Éjszakai munka: az este 22 órától másnap reggel 6-ig terjedő időszakban végzett tevékenység. Erre az időszakra 15 százalékos bérpótlék jár a munkavállalónak. Ha több műszakos a munkarend, az éjszakai munkáért 30 százalékos többletfizetés jár. Ha pedig folyamatosan éjszakai munkarendben dolgozik valaki, őt 40 százalékos bérpótlék illeti meg. Várandós nők éjszakai munkában nem foglalkoztathatók, akkor sem, ha ezt önként vállalnák. A tilalom a terhesség megállapításától a gyermek egyéves koráig áll fenn.