Hadiállapot a vírusfronton

November táján ideje beadatni az influenza elleni védőoltást – a szükséges mennyiség már megérkezett, az ingyenes vakcinából 1,3 millió adagot juttattak el a rendelőkbe, patikákba. Dr. Falus Ferenc országos tiszti főorvos bejelentette: az idei oltóanyag teljesen új, azaz a benne található háromféle elölt vírustörzs mindegyikén változtattak a tavalyihoz képest. Az érkező vírusokkal szemben védtelen a szervezet, ezért a tisztiorvos szerint az volna az ideális, ha az aktív népesség fele kérné a védőoltást. Egy esetleges világméretű járvány, azaz pandémia esetén is védettebbek lesznek azok, akik megkapták az elölt kórokozókból álló vakcinát. A hazai tapasztalatok nem ilyen derűlátóak: jó, ha a veszélyeztetettek harmada elmegy beoltatni magát.
A tavalyi szezonban összesen 1,1 millió vakcina fogyott. Nem tarolt túl nagy járvány, ám kiderült, hogy elsősorban azokat támadja a kórokozó, akiknek szervezete még nem találkozott e kórral, és védőoltásban sem részesültek. Az influenzások egyharmada 19–34 éves volt, egynegyedük pedig kilencévesnél fiatalabb. A hatvanévesnél idősebbeknek csupán 4 százaléka fertőződött meg. Ha azonban nem költött volna az állam több mint egymilliárd forintot az ingyenes vakcinára, hatszor ennyien estek volna ágynak.
Az idei járványnak egyelőre még se híre, se hamva, mégis jó, ha mielőbb felkeressük a rendelőt. A hatóanyagnak ugyanis időre van szüksége: az injekció után hét napra csak felerészben alakul ki a védettség. A teljes hatásra 21 napot kell várni. Feltehetően az A típusú vírustörzsek támadnak idén, s ezeket Angliában, a skandináv országokban, illetve Ukrajnában már észlelték. Várhatóan az őszi-téli szezon rázós lesz, a most támadó vírustörzsekkel ugyanis még nem találkoztunk, ezért a fiatalok és a középkorúak közül is sokakat lever majd lábáról a kór. Az idősek és betegek mellett leginkább azoknak érdemes felkeresniük a háziorvost a védelmet nyújtó injekcióért, akik nagy közösségben, például iskolában, közlekedésben dolgoznak, netán kollégiumban laknak.
Az influenza fenyegetését azért sem árt komolyan venni, mert a hozzáértők becslése szerint 50 százaléknál is nagyobb az esélye annak, hogy a következő évtizedben világjárvány alakuljon ki. Az esetleges hibrid vírus feltehetően Ázsiából indul, és a madárinfluenza, valamint az emberre leselkedő kórokozó egyesüléséből jön létre. A pusztító erejét az adja majd, hogy súlyosabb szövődményeket okoz, mint a szokásos influenzavírusok. A kutatók eddig attól tartottak, hogy a H5N1 néven ismert, madarak közt pusztító típusból alakul ki a „szupervírus”, ám most az amerikai kutatók inkább a kevésbé ismert H9N2-re gyanakodnak. A fenyegető pandémia megakadályozása céljából azt tanulmányozzák, hogyan hasznosíthatják azt az ellenanyagot, amely az 1918-as spanyolnáthajárvány túlélőinek szervezetében még megtalálható.