
Ordítva őrjöngött Tóth Andi
origo.hu

Az egyik legrangosabb állami egészségügyi kitüntetésben, Batthyány-Strattmann László-díjban részesült dr. Hirsch Anikó, a Bethesda Gyermekkórház mentálhigiénés osztályvezető főorvosa. Lelkiismeretes szakmai és szervező munkájával, derűs személyiségével már több mint tizenöt éve szolgálja az intézmény eredményes működését.
Fotó: Németh András Péter
A doktornőt fiatalon is érdekelte az emberi lélek működése, pszichológiát akart tanulni, a szülei nyomdokait követve gyermekorvosnak készült. Miután 1992-ben elvégezte az orvosi egyetemet, a Heim Pál Gyermekkórházban kezdett dolgozni. Közben nem adta fel az álmát, bekapcsolódott a pszichológiai munkacsoport tevékenységébe. Szakmai mentora, dr. Gallus Klára pszichológus tanácsára módszerspecifikus képzésekben vett részt (például pszichodráma csoport, kognitív viselkedésterápia), később gyermekgyógyász és pszichoterapeuta végzettséget szerzett, majd letette a gyermekpszichiátriai szakvizsgát is.
A Bethesda Gyermekkórházhoz 2006-ban került. Az intézményben akkoriban már működött mentálhigiénés munkacsoport, illetve ambuláns gyermekpszichológiai és -pszichiátriai ellátás. 2008-ban létrejött a pszichoszomatikus részleg, ahol két pszichiáter foglalkozott a fiatalok lelki egészségével. Ma már öt részleg működik, s majd’ negyvenfős szakmai munkacsoport végzi a pszichiátriai betegséggel élő gyerekek és családjaik ellátását, gyógyítását.
Komplett pszichorendszert építettek fel az évek során, a munkaterület és az orvoscsapat bővülésével egyre több részlegük kapott otthont a kórházban. Létrejött az idegrendszeri fejlődési zavarokkal foglalkozó ADHD-ambulancia és a korai fejlesztőközpont, a Bethesda-KIDSZ. Idővel megalakult a szomato-mentál részleg, ahol más szomatikus osztályokkal együttműködve a súlyosan traumatizált és a krónikus beteg gyerekek rehabilitációs folyamatát segítik. Az Ilka utcai pszichoszomatikus részleg mentálhigiénés osztállyá, ambulanciává fejlődött, melynek vezetője dr. Hirsch Anikó csecsemő- és gyermekgyógyász, gyermekpszichiáter szakorvos, pszichoterapeuta lett.
– A gyermekek, a serdülő kamaszok mentális, pszichés problémáinak a súlya növekszik, és egyre jobban áthatja az életüket, s éppúgy a szülőkét, a családokét is. Ugyanakkor nem feltétlenül a legsúlyosabb betegségek száma nő rohamosan, sokkal inkább arról van szó, hogy a funkciózavar határán lévő fiatal állapotát például a kamaszkorral együtt járó szokványos krízishelyzet a valódi pszichopatológia – az elme kóros működése – irányába mozdítja. Fontos, hogy fejlődésben lévő idegrendszerrel foglalkozunk, ezért markáns, végleges diagnózist ezekben az esetekben általában nem állíthatunk fel, mert a gyermek személyisége még érik, változik. Az osztályon négytől tizennyolc éves korig különféle korcsoportok szerinti bontásban fogadunk gyerekeket komplex diagnosztikus céllal. A csoportvizsgálatokkal módunk nyílik megfigyelni őket társas helyzetekben, játék- vagy étkezési szituációban, közös feladatvégzés alkalmával. Így teljesebb ismeretet kapunk a gyermekről, illetve az őt érintő betegségről. A munkánk másik része a terápia. Egy időben több ambuláns csoportunk működik: például segítséget nyújtunk evészavarral vagy személyiségfejlődési problémával érintett gyerekeknek, vezetünk művészetterápiás csoportokat is. Komplex, integratív eszközrendszerrel, holisztikus gyermekgyógyítási szemlélettel végezzük a munkákat. A terápia része, hogy a pszichés vagy mentális problémával érintetteknek segítsünk visszakerülni az óvodába, iskolába. Lényeges, hogy a család egészét bevonjuk a kezelésbe, hiszen a közvetlen környezet támogatása nélkülözhetetlen a sikeres gyógyulás érdekében – hangsúlyozza dr. Hirsch Anikó.
Nevelésünkben is hordozzuk
A pszichiátriai kórképek – melyeket részben genetikai, valamint környezeti tényezők együtt, egymásra hatva hoznak létre – tünetei generációról generációra súlyosbodnak. A szülő tovább örökítheti a lelki nehézséget (például a szorongásra való hajlamot), de a saját nevelési stílusában is hordozhatja azt. Tehát akaratlanul olyan légkörben neveli a gyermekét, amely őt hajlamossá teszi a szorongásra, a depresszióra.
Osztályvezetői tevékenysége mellett ma is kivételes alázattal és empátiával vállalja a legsúlyosabb pszichiátriai betegséggel küzdő gyermekek és családjaik krónikus gondozását. Legfőképpen a személyiség-fejlődési és evészavarokkal, a magatartás- és viselkedésproblémákkal küzdőknek nyújt segítséget. A hazai gyermekellátásban elsőként honosította meg az áttétel-fókuszú pszichoterápiát (TFP-A) kórházi hátterű rezsimben. Továbbá ő a határon túli magyar gyermekpszichiáterek, -pszichológusok hatodik éve működő továbbképzésének főszervezője, előadója és gyakorlati vezetője. Az egészségügyi ellátás fejlesztéséért végzett kimagasló szakmai tevékenységéért – amiért neki ítélték az életműdíjat – a kollégái is felnéznek rá.
A diagnosztika, a terápia a munkája egyik legkedvesebb része. Temérdek vezetői, szervezői teendője mellett nem könnyű feladat ezekben tevőlegesen részt vennie, hiszen mindkét terület figyelmet, elköteleződést igényel. A diagnózis során kvázi detektívként kell működni, leülni egy gyerekcsoportban és figyelni a jelenlévők viselkedését. Majd a sok apró részletből összeáll a teljes kép a betegségről, amelyre rövidesen a megoldás is megszületik. A terápiában számára igazi szakmai élmény, amikor az orvos és a gyermek, a család között létrejön a bizalmon nyugvó kapcsolat. Az pedig semmihez sem fogható érzés, amikor a gyermek viselkedése elkezd változni, mert a gyógyulás útjára lépett.
Egyre többeket érint
A kétezres évek elején világméretű felmérésben mutatták ki, hogy minden ötödik gyermeknél pszichés, mentális probléma, viselkedési, magatartási gond áll fenn. Hasonló vizsgálatot végeztek 2010-ben, amiből kiderült, hogy minden hetedik gyermeknél ez a probléma olyan súlyos, amely már pszichiátriai betegséget jelent.
origo.hu
borsonline.hu
she.life.hu
mandiner.hu
feol.hu
origo.hu
nemzetisport.hu
vg.hu
origo.hu
nemzetisport.hu
origo.hu
origo.hu