Kémialecke takarítás előtt

Naponta használunk többé-kevésbé veszélyes vegyszereket a háztartásunkban, akár a mindennapos takarítás, mosogatás, autóápolás vagy éppen mosás közben. A mosó- és mosogatószerek, a zsíroldók, a vízkőoldók és vécétisztítók kémiai úton fejtik ki hatásukat, tüntetik el a foltokat és egyéb szennyeződéseket. Minél erősebb vegyszerrel dolgozunk, annál jobban kell figyelnünk használatuk közben, hogy elkerüljük a mérgezéses baleseteket.

A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) Egészségügyi Toxikológiai Tájékoztató Szolgálata (ETTSZ) rendszeresen készít összesítő jelentést a mérgezések előfordulásának gyakoriságáról. E szerint az utóbbi években legnagyobb számban élvezeti és függőségi okból, vagy öngyilkossági kísérletek következményeként fordultak elő mérgezések. Többségüket alkohol, kisebb arányban gyógyszerek, ipari és háztartási szerek, kábítószerek és egyéb anyagok, például növényvédő szerek okozták. A halálos kimenetelű mérgezések főként gyógyszermérgezésből, valamint ipari és háztartási szerekkel történt mérgezésekből adódtak.

A háztartási szerek által okozott balesetek több mint fele az 1-4 éves korosztályt érinti. Ezek jellemzően a helytelen tárolás és szülői gondatlanság következményei, és jelentős részük kellő odafigyeléssel megelőzhető lenne. Nem kell bonyolult dolgokra gondolni: vásárláskor például olvassuk el a tisztítószerek címkéjét, igyekezzünk a legkevésbé mérgezőt választani. A vegyszereket tartsuk mindig az eredeti csomagolásban, és ha lekopott róluk a címke, írjuk rá, mi található benne. Soha ne töltsünk mérgező anyagot olyan edénybe, üvegbe, amelyben korábban ételt vagy italt tároltunk. A lúgos kémhatású hipóval bánjunk nagyon óvatosan, mert bőrirritációt, súlyosabb esetben marásos sérülést okozhat – és ha vízkőoldóval vagy egyéb savas kémhatású szerrel találkozik, a keverékből klórgáz szabadul fel, ami rövid idő alatt fulladáshoz vezethet. A folttisztítókban található ammónia ártalmas a bőrre és a szemre, a vízkő elleni sósav pedig csúnya égési sérüléseket okozhat. A vegyi termékeket ezért mindig eredeti csomagolásukban, biztonságos, gyermekek számára elérhetetlen – lehetőség szerint zárható – helyen (szekrényben) tároljuk!

Mérgező anyagok a családi házak kertjeiben is előfordulhatnak. A növények okozta mérgezések döntő hányada szintén a kisgyermekeket érinti. A veszélyes növények közé tartozik például a tűztövis, az aranyeső, a datura, a tiszafa, a fehér fagyöngy, a hóbogyó, a ricinus, a leander, a magyal, a borostyán, a fagyal, a csíkos kecskerágó és a nárcisz.

A mérgezés tünetei elsősorban a szervezetbe jutott méreganyag fajtájától függnek, de felmerülhet a gyanú a megszokottól eltérő viselkedés (aluszékonyság, zavart tudat, levertség), koordinálatlan mozgás, görcsök, hányás, erős hasmenés, fénytől függetlenül kitágult vagy beszűkült pupillák, kipirult vagy sápadt bőr, fejfájás, nehézlégzés, akár fulladás, verejtékezés, a száj és a nyelv zsibbadása, bizsergése, nyálfolyás és furcsa szagú lehelet esetén.

Mérgezett emberhez – a mérgezés gyanúja esetén is – orvost, mentőt kell hívni. A segítség megérkezéséig a további teendőkért tárcsázzuk az ETTSZ +36-80-201-199 ingyenes zöld számát! Amennyiben a mérgezett személy környezetében a mérgező anyagra utaló bármilyen nyomot (doboz, üvegcse, gyógyszeres doboz stb.) találunk, a kiérkező mentőknek mutassuk meg.