Nem lehet megúszni

Statisztikák szerint hatéves kor alatt átlagosan hat megfázással számolhatunk évente, és a betegség  átlagosan tizenkét napig tart. A téli hónapokban azonban ennél is gyakrabban ágynak eshet a kiskorú. Szülőként ezért úgy érezhetjük, hogy a gyermekünk folyton kimarad a bölcsődéből, óvodából, iskolából. A kicsik – különösen az első, közösségbe kerülés idején – fogékonyak a fertőzésekre. A fejlődésben lévő szervezet így tanul, im­­munrendszerük a betegségek le­­küz­­dése során válik edzetté. 
Egyszerű megfázástól a felső légúti betegségeken át a hasmenéses fertőzésekig számos probléma előfordulhat. Az egyik leggyakoribb a nátha, amely cseppfertőzéssel vagy kézzel terjed (általában a szem- és orrváladék a fő fertőzőforrás). A lappangási idő két nap, majd a tünetek megjelenése után a második-harmadik napon a legerősebbek a panaszok. Orrfolyást, torokfájást, köhögést, fejfájást, rossz közérzetet észlelve erre gyanakodhatunk. Állandó dilemma, hogy mikor engedjük közösségbe a náthás gyermeket. Ajánlások szerint – amennyiben nincsenek súlyosabb panaszai, és tud figyelni például az iskolai órán – nem szükséges elkülöníteni a társaitól, otthon tartani, mert az adott probléma már a tünetek megjelenése előtt fertőzhetett másokat a közösségében.

– Fáradékonyság, étvágytalanság, sűrű orrfolyás esetén tanácsos pár napig otthon tartani a gyermeket azért is, hogy lássuk a tünetek alakulását. Továbbá, hogy hagyjunk számára elegendő időt a gyógyulásra, amelynek egyik legfontosabb feltétele a pihenés. Ha feladatokkal bombázzuk és kitesszük a tanulás során vagy a közösségi életben jelentkező stressznek, hátráltatjuk a szervezet regenerá­cióját – mondja dr. Csikós Tamás gyermekorvos. – Szülőként már tud­­juk, hogy a gyermekünk miként reagál egy-egy betegségre. Például van, akinek minden probléma a fülére húzódik, s olyan is, akinek állandóan a hasa fáj. A két orvosi vizitből egyet megspórolunk, ha nem szaladunk egyből a rendelőbe,  hanem figyelünk a gyermek reak­cióira és az aktuális tünetekre. Több információ birtokában a kezelőorvos is könnyebben felállíthatja a diagnózist, jobban meghatározhatja a kezelési módot.
Enyhébb lefolyású betegségnél  hatásosak lehetnek az otthon bevethető praktikák. Figyeljünk a bő folyadékbevitelre, jót tehet a citromos-mézes, a gyömbérből, csipkebogyóból vagy bodzavirágból készült tea, a húsleves, az orrspray, az orrszívás, esetleg a hideg párásító használata a szobában. Csillapítsuk a lázat, kezeljük az orrdugulást. Ha a tünetek 4-5 napon túl nem enyhülnek, rosszabbodnak, illetve a betegségek kapcsán rendszeresen jelentkeznek komplikációk (például tüdő- vagy középfülgyulladás), továbbá néhány nap láztalan időszak utáni ismételt lázas állapot áll fenn, mielőbb orvoshoz kell fordulni.
– Az őszi időszakban és a közösségben természetes, hogy beteg lesz a gyermek. Ezt megúszni nem lehet, a szervezetnek találkoznia kell a kórokozókkal ahhoz, hogy velük szemben ellenállóbbá váljon. Tévhit, hogy létezik olyan immunerősítő, amelynek szedésével a betegség megúszható. C- és D-vitamin-pótlással, vagy kúraszerűen adott multivitamin használatával elősegíthetjük, hogy a betegség lefolyása enyhébb és gyorsabb legyen.