Bajusszal a férfibajok ellen

Prosztatadaganat következtében évente négyezer férfi hal meg Magyarországon, annak ellenére, hogy az idejében felfedezett betegség jó eséllyel gyógyítható. Jellemzően 60-75 év között derül fény a problémára, ugyanakkor az orvosok egyre gyakrabban találkoznak fiatalabb, akár 45 éves páciensekkel is. A betegség hosszú évekig tünetmentesen fejlődhet, a figyelmeztető szimptómák – vizelési panaszok, vérvizelés megjelenése, csontfájdalom, neurológiai panaszok – sokszor csak késői, előrehaladott stádiumban jelzik. A prosztatadaganat felismerésében kiemelten fontos tehát a rendszeres szűrővizsgálat, melyen az 50 évnél idősebb férfiaknak évente egyszer ajánlatos részt venniük.

Mi az a PSA-szint?
A férfi egészségmegőrzés fontos része a PSA (prosztata specifikus antigén) szintjének mérése. A PSA a prosztata sejtjei által termelt fehérje, az egészséges és a daganatos sejtek egyaránt termelik. Elsősorban az ondóban, de kis mennyiségben a vérben is megtalálható, így egyszerű vérvizsgálattal nyomon követhető. A vér PSA-szintjét mikrogramm/liter (µg/L) egységekben mérik. A prosztatadaganat esélye a PSA-szint emelkedésével nő, de nincs olyan kijelölt határérték, mely esetén biztosan megállapítható, hogy egy férfinak prosztatarákja van. Sok orvos 4 µg/L vagy magasabb PSA-határértéket, míg mások alacsonyabb, például 2,5 vagy 3 µg/L értéket használnak, amikor eldöntik, hogy szükség van-e további vizsgálatokra – írja az Egészségvonal. A 4 alatti PSA-szint sem garancia azonban arra, hogy egy férfinak nincs prosztatarákja (biopszia esetén a 4 alatti PSA-értékkel rendelkezők körülbelül 15 százalékánál találnak daganatot). 4 és 10 közötti PSA-szint esetén (ezt nevezik szürkezónának) körülbelül 1:4 az esélye a prosztatarák kialakulásának. Ha a PSA-érték nagyobb, mint 10, a prosztatarák kialakulásának esélye több mint 50 százalék. Fontos azonban megjegyezni, hogy számos jóindulatú állapot vezethet emelkedett PSA-szinthez, illetve a normális referenciatartomány is életkorfüggő.
A szűrés során az ujjbegyből 2-3 csepp vér formájában nyert PSA-t vizsgálják, ami előzetes eredményt ad. Ez még kevés a diagnózis megállapításához, ám annak nagyon fontos lépcsőfoka. Vagyis akinek a normálisnál magasabb a PSA-szintje, még nem jelenti azt, hogy prosztatarákja van. Ez esetben további vizsgálatok szükségesek ahhoz, hogy kiderüljön, mi okozza a problémát.

Ilyenkor mit javasol az orvos?
Többek között megismételt PSA-vizsgálatot körülbelül egy hónap elteltével, ugyanis az értékek idővel változhatnak. Az ismétlés leginkább akkor ajánlott, ha a PSA-szint 4-7 µg/L közötti. Magasabb PSA-szint esetén nagyobb valószínűséggel tanácsolják a prosztata biopszia, illetve képalkotó vizsgálatok, például MRI vagy transzrektális ultrahang elvégzését. A biopszia során mintát vesznek a prosztatából, majd mikroszkóppal megvizsgálják. Ez az egyetlen biztos módja annak, hogy kiderüljön, az adott páciensnek valóban prosztatarákja van-e.

Miért menjünk szűrésre?
A prosztatarák korai felismerése kulcsfontosságú a hatékony kezelés és a várható élettartam meghosszabbítása szempontjából. Az idejében felfedezett alacsony kockázatú daganatok esetén a műtéti kezelés elkerülhető. A közepes és magas kockázatú daganatoknál a műtét (esetleg hormonterápiával kiegészítve), valamint a sugárterápia a legtöbb esetben gyógyuláshoz vezet.