Egy ágyban a négylábúval
Az állattartók két táborra oszlanak: az egyik beengedi kedvencét a házba, a másik semmi pénzért nem tenné, mert azt vallja, állat a lakásba nem való. Meg sem próbálunk igazságot tenni a kérdésben, de nézzük, hogy a szőrös vagy tollas barátainkkal való szoros együttélés milyen veszélyeket hordoz, és ezek ellen hogyan védekezhetünk.
Fotó: Vajda József
Fotó: Vajda József Számos kutatás bizonyította már, hogy az állattartás rengeteg előnnyel jár: csökkenti a stresszt, enyhíti a depresszió és a szorongás tüneteit, és segít abban is, hogy a gazdák fizikailag aktívak maradjanak. Ugyanakkor nem szabad megfeledkezni arról, hogy kedvenceinkkel való szoros együttélés fertőzések, betegségek forrása lehet. Az allergiás panaszok hátterében gyakran valamilyen állati eredetű allergén áll, ami nemcsak allergiát okozhat, hanem más légúti-légzőszervi megbetegedés, például az asztma tüneteit is súlyosbíthatja az általa kiváltott légúti nyálkahártya-irritációval. A gazdik többségére nézve szerencsére csekély a kockázata annak, hogy megbetegedjenek a lakásban tartott és állatorvos által rendszeresen ellenőrzött kedvenceiktől. Azonban a várandósok, a kisgyermekek, az idősebbek és a legyengült immunrendszerű betegek esetében fennáll a veszélye a komolyabb fertőzésnek – olvasható a Házipatika.com oldalon.
TUDTA?
Nemcsak a kutyák és a macskák terjeszthetnek emberekre veszélyes betegségeket, hanem a kedvtelésből tartott madarak, teknősök és halak is. A Chlamydia psittaci például olyan baktérium, amely a lakásokban tartott papagájokról terjed az emberre (ezért papagájkórnak is nevezik), a háztáji baromfiról pedig a szalmonella juthat el az emberi szervezetbe, ahol gyomor-bél rendszeri zavarokat okoz.
Háziállataink több mint 70-féle kórokozót – vírust, baktériumot, gombát, parazitát – hordozhatnak, és ez ráadásul gyakran úgy történik, hogy az állat nem is mutatja a betegség tüneteit. A zoonózisokat – vagyis az állatokról emberre terjedő kórokozók okozta betegségeket – a nyálukkal, a testnedveikkel és székletükkel történő érintkezéssel, esetleg harapás és karmolás, valamint szennyezett élelmiszer vagy víz útján kaphatjuk el.
Bár a társállatokról az emberekre terjedő betegségek előfordulása viszonylag kicsi, a szakértők szerint hajlamosak vagyunk alábecsülni ezt a rizikót, ugyanis nem minden esetben állapítható meg egyértelműen egy-egy fertőzés és az állattartás közötti összefüggés. Érdemes tehát betartani az alapvető higiéniai szabályokat, különösen annak tükrében, hogy egy kutatásból kiderült: minden második gazdi megengedi a házi kedvenceinek, hogy megnyalják az arcát, csaknem ötödük együtt alszik velük, a macskatulajdonosok 45 százalékát pedig az sem zavarja különösebben, ha a cicája felugrik az asztalra.
Macskakarmolási láz. A cicák mintegy 40 százaléka hordozza azokat a baktériumokat, amelyek életük bizonyos pontján ezt a fertőzést okozzák. Az emberek úgy kaphatják meg, hogy az állat játékos vagy kevésbé kedves harapással, karmolással megsérti a bőrt, vagy megnyal egy nyílt sebet. Olykor előfordul, hogy a karmolás után a seb feldagad és bevörösödik, ezenkívül enyhe influenzaszerű tüneteket is tapasztalhat a beteg, de súlyosabb állapot nem alakul ki. Megelőzésképpen alaposan, meleg vízzel és szappannal le kell mosni, fertőtleníteni minden karmolást.
Egy életre megtanultuk
Kutatók szerint a jövő nagy járványait is elsősorban az állatról emberre átterjedő betegségek okozhatják majd. A Covid–19 megmutatta a világnak, hogy akár egyetlen kórokozó is milyen komoly egészségügyi és gazdasági károkat képes előidézni. Szakértők szerint a következő évtizedekben újabb hasonló járványokkal kell majd szembenéznünk, melyek terjedésében az egzotikus állatok mellett a háziállatoknak is jelentős szerepük lehet, melyek egyfajta hídként kötik össze az embereket a többi állattal, például rágcsálókkal, így rajtuk keresztül a vírusok is könnyebben eljuthatnak a gazdáikhoz – írja a Science Alert nyomán a Portfolio.hu.
