Egy ágyban a négylábúval

Az állattartók két táborra oszlanak: az egyik beengedi kedvencét a házba, a másik semmi pénzért nem tenné, mert azt vallja, állat a lakásba nem való. Meg sem próbálunk igazságot tenni a kérdésben, de nézzük, hogy a szőrös vagy tollas barátainkkal való szoros együttélés milyen veszélyeket hordoz, és ezek ellen hogyan védekezhetünk.

EgészségünkH. E. 2023. 11. 28. kedd2023. 11. 28.

Fotó: Vajda József

Fotó: Vajda József

Számos kutatás bizonyította már, hogy az állattartás rengeteg előnnyel jár: csökkenti a stresszt, enyhíti a depresszió és a szorongás tüneteit, és segít abban is, hogy a gazdák fizikailag aktívak maradjanak. Ugyanakkor nem szabad megfeledkezni arról, hogy kedvenceinkkel való szoros együttélés fertőzések, betegségek forrása lehet. Az al­­lergiás panaszok hátterében gyakran valamilyen állati eredetű allergén áll, ami nemcsak allergiát okozhat, hanem más légúti-légzőszervi megbetegedés, például az asztma tüneteit is súlyosbíthatja az általa kiváltott légúti nyálkahártya-irritációval. A gazdik többségére nézve szerencsére csekély a kockázata an­nak, hogy megbetegedjenek a lakásban tartott és állatorvos által rendszeresen ellenőrzött kedven­ceiktől. Azonban a várandósok, a kisgyermekek, az idősebbek és a legyengült immunrendszerű betegek esetében fennáll a veszélye a komolyabb fertőzésnek – olvasható a Házipatika.com oldalon.

TUDTA?

Nemcsak a kutyák és a macskák terjeszthetnek emberekre veszélyes betegségeket, hanem a kedvtelésből tartott madarak, teknősök és halak is. A Chlamydia psittaci például olyan baktérium, amely a lakásokban tartott papagájokról terjed az emberre (ezért papagájkórnak is nevezik), a háztáji baromfiról pedig a szalmonella juthat el az emberi szervezetbe, ahol gyomor-bél rendszeri zavarokat okoz.


Háziállataink több mint 70-féle kórokozót – vírust, baktériumot, gombát, parazitát – hordozhatnak, és ez ráadásul gyakran úgy történik, hogy az állat nem is mutatja a betegség tüneteit. A zoonózisokat – vagyis az állatokról emberre terjedő kórokozók okozta betegségeket – a nyálukkal, a testnedveikkel és székletükkel történő érintkezéssel, esetleg harapás és karmolás, valamint szennyezett élelmiszer vagy víz útján kaphatjuk el.

Bár a társállatokról az emberekre terjedő betegségek előfordulása viszonylag kicsi, a szakértők szerint hajlamosak vagyunk alábecsülni ezt a rizikót, ugyanis nem minden esetben állapítható meg egyértelműen egy-egy fertőzés és az állattartás közötti összefüggés. Érdemes tehát betartani az alapvető higié­niai szabályokat, különösen annak tükrében, hogy egy kutatásból kiderült: minden második gazdi megengedi a házi kedvenceinek, hogy megnyalják az arcát, csaknem ötödük együtt alszik velük, a macskatulajdonosok 45 százalékát pedig az sem zavarja különösebben, ha a cicája felugrik az asztalra. 

Macskakarmolási láz. A cicák mintegy 40 százaléka hordozza azokat a baktériumokat, amelyek életük bizonyos pontján ezt a fertőzést okozzák. Az emberek úgy kaphatják meg, hogy az állat játékos vagy kevésbé kedves harapással, karmolással megsérti a bőrt, vagy megnyal egy nyílt sebet. Olykor előfordul, hogy a karmolás után a seb feldagad és bevörösödik, ezenkívül enyhe influenzaszerű tüneteket is tapasztalhat a beteg, de súlyosabb állapot nem alakul ki. Megelőzésképpen alaposan, me­­leg vízzel és szappannal le kell mosni, fertőtleníteni minden karmolást.

 

Egy életre megtanultuk

Kutatók szerint a jövő nagy járványait­ is elsősorban az állatról emberre átterjedő betegségek okozhatják majd. A Covid–19 megmutatta a világnak, hogy akár egyetlen kórokozó is milyen komoly egészségügyi és gazdasági károkat képes előidézni. Szakértők szerint a következő évtizedekben újabb hasonló járványokkal kell majd szembenéznünk, melyek terjedésében az egzotikus állatok mellett a háziállatoknak is jelentős szerepük lehet, melyek egyfajta hídként kötik össze az embereket a többi állattal, például rágcsálókkal, így rajtuk keresztül a vírusok is könnyebben eljuthatnak a gazdáikhoz – írja a Science Alert nyomán a Portfolio.hu.