Békés, boldog új évet kívánnak a Szabad Föld munkatársai!

Dagadhat a pénztárca 

Minél több lencsét eszünk, annál gazdagabbak leszünk a babona szerint, úgyhogy bátran szedjük tele a tányérunkat. A lencsét egyébként is a világ egyik legrégebbi egészséges táplálékaként, emellett a legemészthetőbb hüvelyesként tartják számon. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete 2016-ban az év ételének választotta ezt a sok színben – fekete, barna, sárga, piros, zöld – termő zöldséget.

A görögök a szegény emberek táplálékának tartották, míg az egyiptomiak királyi eledelként tisztelték. Nem is tévedtek, mert gazdaságossága mellett számos jótékony hatása ismert. Bővelkedik többek között A-, B1-, B6- és E-vitaminban, nagyon magas a fehérjetartalma. Több mint a fele szénhidrátból áll, és csupán 1,4 százaléknyi zsírt tartalmaz. Szervezetünket továbbá vassal, káliummal, magnéziummal és kalciummal látja el. Rosttartalma is jelentős: ebből 100 gramm lencsében 10 gramm található, azaz egy tál lencsefőzelékkel fedezhetjük a napi rostszükségletünk (30 g) harmadát. Ezenkívül fontos bioaktív anyagok is megtalálhatóak benne, mint a szaponin, a flavonoid és a fenolsav, melyek csökkentik az egyes rákfajták kialakulásának a rizikóját, illetve a koleszterinszintet.

Legyen malacunk! 

„Minden család asztalára kerüljön sertéshús” – ezzel a szlogennel indult országos kampány novemberben. Miután szilveszter éjjelén tilos baromfit fogyasztani, mert elkaparja a szerencsét, a hal pedig elúszik vele, nem is kérdés, hogy sertés, mindenekelőtt malac legyen a fő fogás.
A korszerű táplálkozási irányelvek szerint is érdemes disznóból készült fogásokat enni. A sertéshús fontos – többek között – az agy és az idegrendszer fejlődéséhez, és a zsírjától sem kell annyira félni, ahogy azt korábban gondoltuk. A hús elsődleges fehérjeforrásunk. Az összes esszenciális aminosavat tartalmazza: ezek testépítő vegyületek, amelyek a vázizomzat, a szívizom, a belső szervek, illetve a cson­tok építőkövei. Már napi 50 gramm hús elfogyasztása is fedezi a teljes esszenciálisaminosav-igé­nyün­ket, fehérjeszükségletünk 20 százalékát – írja a magyarkonyhaonline. A hú­sok jelentős mennyiségben tartalmazzák a B-vitamin-csoport tagjait (B1, B2, niacin, B6, B12). Ezek biztosítják testünk sejtjeiben a normális zsír- és fehérje-anyagcserét, támogatják az idegrendszert például a stressz kezelésében. A sertéshús ötször annyi B1-vitamint tartalmaz, mint más húsok, a zsírban oldódóak közül pedig nagy mennyiségű A- és D-vitamint. Megfelelő arányban található benne nátrium és kálium, melyek a szervezet vízegyensúlyának megtartásában és a szív normális ritmusának biztosításában játszanak szerepet. A sertéshús a vas egyik fő forrása is. Ez az ásványi anyag szükséges az egészséges vérképzéshez, az agy és az izmok megfelelő működéséhez. A rendszeres húsfogyasztás a vashiány megelőzésének egyik módja.

Éjféli koccintás

Azok is megnyugodhatnak, akik alig várják a pezsgődurrogtatást. Mértékkel fogyasztva ugyanis a pezsgőnek is lehetnek jótékony hatásai a szervezetünkre, hasonlóképpen, mint a jó­­féle vörösbornak. Vizsgálatok szerint napi egy-két pohár pezsgővel serkenthető a vérkeringés, aminek köszönhetően az érrendszer és a szív sokkal jobban működhet. Bővelkedik kalciumban és káliumban, s ezek kombinációja, valamint a pezsgő jelentős szervessav-tartalma elősegíti az egészséges és hatékony emésztési folyamatokat. Antidepresszáns, stresszoldó és nyugtató hatással rendelkezik, amit magas lítiumkoncentrációjának köszönhet. Nem véletlenül mondta róla a múlt század ünnepelt színésznője, Mar­lene Dietrich: „A pezsgő azt az érzést kelti benned, hogy minden nap vasárnap!”