Versenyfutás a kórokozókkal

A kórházi fertőzéseket a betegbiztonság egyik legégetőbb problémájaként tartják számon világszerte. Vajon mi okozza ezeket a megbetegedéseket, kiket fenyegetnek leginkább, és hogyan kerülhetők el? – kérdeztük dr. Antmann Katalin kórházhigiénikust.

EgészségünkHabik Erzsébet2023. 12. 06. szerda2023. 12. 06.

– Számos kórokozóval találkozunk nap mint nap, amelyek különböző fertőzéseket okozhatnak. De mitől lesz a fertőzés kórházi?

– Ökölszabályként elmondhatjuk, hogy azt a fertőzést, ami a kórházba kerülés után két nappal jelentkezik, kórházi fertőzésnek nevezzük. Okozhatják baktériumok vagy vírusok. A kérdés az, hogyan kerülnek oda. A mikrobák bejuthatnak a beteg szervezetébe a környezetből, akár a nem kellően tisztán tartott infúzióból, a húgyúti katéter bevezetése közben, netán a saját bőrflóránkról vagy a torokflórából, de a kórházi személyzet is továbbviheti egyik betegről a másikra. Az intenzív terápiás osztályokon az átlagosnál nagyobb a kockázat. Minél több eszköz van ugyanis egy beteg testében, annál nagyobb a rizikója, hogy az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzés alakuljon ki.

– Milyen tünetek esetén merül fel a kórházi fertőzés gyanúja? 

– A húgyúti katéter okozta bakteriális fertőzés következtében a páciensnek zavaros, esetleg véres lesz a vizelete, hőemelkedés, láz jelentkezhet. A műtéti ellátással összefüggő fertőzéseket három csoportba sorolhatjuk. Előfordulhatnak felületes bőrfertőzések, amikor a varrat környéke kipirosodik, megduzzad, váladékozik, rossz esetben szétválik a seb. A szövetes gyulladásokat már nehezebb észlelni, de a seb környezete ilyenkor is pirossá válik, fájdalmasan megduzzad, a beteg belázasodik. Felléphetnek a műtétet követően úgynevezett testüregi fertőzések nagyon rossz közérzet, feszülés, fájdalom, láz kíséretében. A lélegeztetéssel összefüggő fertőzés pedig az intubált betegeknél jelent kockázatot, a hirtelen megszaporodó váladék, köhögés, láz figyelmeztet rá. 

– Egyik ismerősömet a kórházból hazatérve heves hasmenés kezdte gyötörni. Mint kiderült, a Clostridium difficile baktérium okozta a bajt, amiből csak komplikált antibiotikum-kúra után gyógyult fel.

– Ez a baktérium sorscsapás számunkra, mivel a fertőtlenítőszerekkel szemben rendkívül ellenálló, úgynevezett spóraképző baktérium. Ha kikerül a környezetbe, a kórterembe, vagy csak éppen ott marad az ágyon, amiben a fertőzött beteg feküdt, megvan az esélye, hogy akár hetek múlva is bejuthat a következő páciens szervezetébe. A kórházaknak megvannak a szabályai, hogy a beteget ilyenkor miként kell elkülöníteni, milyen védőfelszerelésben – köpenyben, maszkban, kesztyűben – szabad bemenni hozzá. Ez valamennyi kórházi fertőzésnél előírás.

– Mindeddig arról beszéltünk, hogy a kórházi fertőzéseket terjesztő kórokozók könnyen terjednek betegről betegre. Vajon a látogatókra, a hozzátartozókra is veszélyt jelentenek?

– Az említett multirezisztens kórokozók olyan értelemben veszélyeztetik a látogatókat, hogy ha nem viselnek védőruhát, nem fertőtlenítik a kezüket, akkor a bőrflórájukon, a ruhájukon hazavihetik e mikrobákat. Például ezért sem szabad ráülni a betegágyra a látogatónak. A látogatókat egyébként főként a légúti vírusos fertőzések veszélyeztethetik. Most vagyunk túl a Covidon, de kezdődik a szezonális influenza. Ha influenzás beteget látogatunk, és nem viselünk maszkot, könnyen elkaphatjuk a betegséget.

– A kórházi fertőzések kórokozói hírhedtek nagyfokú ellenálló képességükről.

– Szerencsére ritkák azok a fertőzések, ahol úgynevezett pán-rezisztens – minden antibiotikumnak ellenálló – mikroba áll a háttérben. Ám valóban ott tartunk, hogy a kezelések során már nagyon széles spektrumú antibiotikumokat kell használnunk, a legeslegújabb fejlesztéseket, melyek természetesen a legdrágább gyógyszerek. Tehát ha az a kérdés, miért kell törekednünk arra, hogy megelőzzük a kórházi fertőzéseket, több válasz is van. Elsősorban is nem kellene fokozni az emberi szenvedést, de fontos szempont az is, hogy ha nem vigyázunk és hagyjuk elterjedni e mikrobákat, azok képesek begyűjteni az összes olyan genetikai képességet, ami lehetővé teszi számukra, hogy ellenálljanak az antibiotikumoknak. Mostanában egyre többet hallunk a mikrobiomról, ami a bennünk meg a rajtunk élő mikroorganizmusok összességét jelenti. A bélflóránkban is hatalmas mennyiségű és sokféle baktérium él. Ha közéjük bekerül, amelyiknek van olyan genetikai adottsága, hogy ellenálljon az antibiotikumok egy részének, ezt a „tudást” képes átadni a másik baktériumnak. Egyre több az ilyen genetikai elem, nagyon közel vagyunk ahhoz, hogy előbb-utóbb nem lesz hatékony antibiotikumunk, könnyen odajuthatunk, ahol száz éve, a penicillin felfedezése előtt tartottunk.

– Ebben az egész rendszerben mi a feladata a kórházhigiénikusoknak?

– Rendkívül szerteágazó a munkakörünk, mindennel foglalkozunk, ami a kórházépületben előfordulhat. A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ igyekszik szakmai szabályokat lefektetni, melyek segítenek abban, hogy a betegellátás során a páciens ne fertőződjön semmilyen kórokozóval. A mi feladatunk ezeket a szabályokat betartatni, ami vonatkozik a gyógyszerfelhasználásra, a folyamatos fertőtlenítő takarításra és így tovább. A mi dolgunk a kézmosás és -fertőtlenítés szabályainak megtanítása, a betartásuk ellenőrzése. Még az épületgépészethez is értenünk kell valamelyest, mert részt veszünk a felújítások tervezésében, és végigkövetjük a kivitelezést. Fontos feladatunk az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések monitorozása és dokumentálása.

– Ezeknek az információknak, adatoknak mi a további sorsa?

– Ha folyamatosan nyomot követjük a laboratóriumoktól kapott mikrobiológiai leleteket, azokból szinte azonnal észrevehető, ha egyik-másik osztályon valamilyen mikrobahalmozódás, fertőzésveszély fordul elő. Ilyenkor a kórházhigiénikus utánajár, hogy mi történt, és a klinikus orvossal egyeztetve intézkednek a beteg elkülönítéséről. Mindezt dokumentálja, és amennyiben szükséges, értesíti a kormányhivatal népegészségügyi osztályát. A jogszabály kimondja, hogy minden beteget, akinek kórházi eredetű fertőzése van, illetve minden járványt be kell jelenteni.

– Szakértők szerint mindig lesznek kórházi fertőzések, úgy 20-40 százalékuk elkerülhető. Sokan azonban a valóságosnál is rosszabbnak állítják be a helyzetet, időnként rémhírek keringenek a közbeszédben. Mit tanácsol annak a betegnek, aki műtétre vár, de fél befeküdni a kórházba?

– Ha elkerülhetetlen a műtét, akkor menjen be a kórházba, hiszen szó sincs arról, hogy ott mindenki megbetegszik. De jó, ha tudjuk: nagyobb a fertőzés kockázata, ha valakinek eleve van valamilyen immunbetegsége. Az inzulinos cukorbetegek, a dohányosok, a túlsúlyos páciensek fogékonyabbak a fertőzésekre. A megelőzéshez azonban a higiénés szabályok betartásával nagyban hozzájárulhatunk. Nem kell nagy dolgokra gondolni: például a WC használata előtt és utána is szappannal mossunk kezet, a kórházban is rendszeresen tisztálkodjunk, naponta egyszer zuhanyozzunk le, váltsunk fehérneműt. Tartsuk be a köhögési etikettet, viseljünk maszkot, ha szükséges. Sokat tehetünk a fertőzések elkerülése érdekében.

Doctor,Washing,His,Hands,In,The,Operating,Room.
A kézmosás az egyik  legfontosabb módszer, mellyel a kórházi fertőzések terjedése megelőzhető Fotó: Jose Luis Carrascosa

Mindig volt, mindig lesz

Zéró toleranciát kell hirdetni velük szemben, de mindig lesznek az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések – összegezték a szakemberek a témában tartott beszélgetésen. A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) és az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) rendezvényén Surján Orsolya infektológus, helyettes országos tiszti főorvos elmondta: a kórházi fertőzések jelentési rendszere (Nemzeti Nosocomialis Surveil­lance Rendszere) 2004 óta működik, az adatfeldolgozással együtt folyamatosan fejlődik. Kiemelte, hogy e jelentések nem automatizáltak, soha nem is lesznek azok. Példaként említette: ha egy állandó katétert viselő betegnél a laboratóriumi vizsgálat megállapítja a fertőzést, azt az intézmény jelenti. De önmagában a laboreredményből nem tudható meg, hogy az kórházi fertőzés-e, illetve összefügg-e a katéter használatával.
A rendszer kötelező moduljainak adatai közé tartozik a specifikus és nem specifikus járványok jelentése. Utóbbiak a kórházon kívül is okoznak megbetegedést, ilyen például a koronavírus vagy egy hasmenést előidéző cali­ci­vírus-fertőzés. Ezeket a legnehezebb megakadályozni, és a kórházon belüli járványok nagy részét e fertőzések teszik ki.
A specifikus járványok 8 százalékkal csökkentek 2022-ben 2021-hez képest, míg a nem specifikusaké 55 százalékkal nőtt, azonban e járványokat többsé­gében a koronavírus okozta. Az NNGYK adatai szerint tavaly a multirezisztens kórokozók miatti fertőzések 13 százalékkal csökkentek az előző évhez képest, a véráramfertőzéseké is mérséklődött 22 százalékkal, és a hasmenést előidéző Clostridium difficile következtében fellépők száma is 10 százalékkal csökkent.

*
Az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ májusi adatai szerint a magyar kórházi fertőzések aránya mintegy fele az EU-átlagnak – nyilatkozta Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyért felelős államtitkára az MTI-nek. Az unió országaiban minden száz fekvőbeteg közül 6-7 páciens érintett egy vagy több egészségügyi ellátással összefüggő fertőzéssel, Magyarországon ez az arány jóval kevesebb: 4 százalék.