Nyugtalan lábaink

Sokakat érintő probléma a nyugtalanláb-szindróma.

Egészségünk(he) 2024. 01. 30. kedd2024. 01. 30.

Kép: 2132400311, Fotó: Creative Cat Studio

Woman,Suffering,From,Foot,Cramps,,Leg,Cramps,Or,Muscular,Spasm
2132400311
Fotó: Creative Cat Studio

Bizsergés, viszketés, égő érzés kínozza a lábát éjszakánként? Előfordulhat, hogy a nyugtalanláb-szindróma okozza, melynek pontos oka még nem ismert, de egyes feltételezések szerint ilyenkor az agy dopaminháztartása borul fel. 
Viszonylag sokakat érint a probléma, mert akár teljesen lehetetlenné teszi a pihentető alvást. A lábban jelentkező, nehezen körülírható érzetek ugyanis csak akkor enyhülnek, ha az érintett személy mozog, nyújtózkodik, járkál – ismerteti a betegséget dr. Vida Zsuzsanna, a Jó Alvás Központ neurológusa, az alváslabor szom­no­lógusa az Egészségmagazinban. 
A nyugtalanláb-szindrómás pá­ciens furcsa tüneteket tapasztalhat: lefekvéskor jelentkező kellemetlen, esetleg fájdalmas érzéseket, éjjeli lábrángást vagy akaratlan rugdosást. Általában mindkét lábon jelentkeznek a tünetek, és sokféle formát ölthetnek. Lehet ez húzódó, viszkető, elektromos ingerhez hasonló érzés, fájdalmas, bőr alatt jelentkező, megfoghatatlan érzet, vagy akár „hangyamászkálás”. Vida doktornő szerint sokan azért sem mennek el kivizsgálásra, mert olyan leírhatatlannak érzik a problémát, hogy nem gondolják elérhetőnek a segítséget. 
A betegség egy része genetikai eredetű, generációkon keresztül öröklődik, gyakori a családi halmozódás. Nőknél a terhesség alatt gyakrabban jelentkezhet, és ez esetben általában a szülés után meg is szűnik. A másodlagosan kialakuló nyugtalanláb-szindróma hátterében előfordulhat veseelégtelenség, Parkinson-kór, cukorbetegség miatti perifériás neuropátia, gerincvelőt érintő betegségek. 
A nyugtalanláb-szindróma azzal jár, hogy a beteg nem tud eleget és kielégítően aludni. Emiatt károsodik az alvás szerkezete, csökken a fiziológiás mélyalvás mennyisége, és előbb-utóbb állandósul az alvászavar. Mindezek következtében a napközbeni fáradtság, álmosság, figyelem- és memóriazavar, a teljesítő- és a koncentrálóképesség csökkenése figyelhető meg. 
A panaszok kikérdezése, a kísérőbetegségek ismerete, fizikális vizsgálat alapján jó eséllyel felállítható a diagnózis, bár szükség lehet alváslaboratóriumi kivizsgálásra is – magyarázza a doktornő. Ilyenkor az alvás alatt jelentkező, a betegségre jellemző eltéréseket lehet monitorozni. Ha kiderül, hogy egy alapbetegség okozza a tüneteket, akkor annak kezelése is szükséges. Vagyis például meg kell szüntetni a vas­hiányt, rendezni kell a cukorbetegséget, és ajánlatos lemondani a cigarettáról, az alkoholról és az élénkítő szerekről is. A rendszeres testmozgás ebben az esetben is hozzájárulhat a jobb alvásminőséghez. Amennyiben az életmódbeli változások és az alapbetegségek kezelése nem szünteti meg a panaszokat, speciális gyógyszeres terápiára van szükség. Ennek felírása és a betegség alakulásának rendszeres kontrollja neurológus, szomnológus feladata.
 

 

Ezek is érdekelhetnek