Oltás nélkül nincs védelem

Horvátországban az elmúlt 40 évben nem diagnosztizáltak annyi szamárköhögéses beteget, mint mostanában, és Szerbiában is rekordszámú a fertőzöttek száma. A betegség főleg a kisgyerekek közösségében terjed, holott védőoltás 1954 óta van ellene.

Egészségünk(he) 2024. 01. 29. hétfő2024. 01. 29.

Fotó: DARNAY KATALIN

Oltás nélkül nincs védelem Fotó: DARNAY KATALIN

Duda Ernő virológus az Indexnek beszélt arról, hogy korábban fertőzés útján szerezték meg az immunitást az emberek, azonban miután Magyarországon szinte a teljes lakosság be van ellene oltva, nem kell különösebben aggódnunk a járvány miatt. A szamárköhögést okozó Bordetella pertussis nevű baktérium elleni kötelező oltást a csecsemőknek először 2, 3, 4 hónapos korban adják be, az emlékeztetőt pedig 18 hónapos, majd 6 és 11 éves korban. „Azok a 70 év felettiek, akik gyermekként átestek a betegségen, egy életre szóló védettséget szereztek” – magyarázta a professzor, hozzátéve, hogy azokat az időseket, akik nem rendelkeznek természetes védettséggel sem, a magas oltási aránynál működő úgynevezett nyájimmunitás óvhatja meg. 
Hazánk ebből a szempontból Európában is kiemelkedő, 99,9 százalékos átoltottsággal rendelkezik, miközben Horvátországban és Szerbiában is 85 százalék ez az arányszám. Bernard Kaic, a horvát közegészségügyi intézet illetékese szerint a járványt 95 százalékkal lehetne náluk megakadályozni. 
A fertőzés rohamos terjedésének az is oka lehet, hogy egyes országokban a koronavírus-járvány alatt a gyermekkori vakcináció nem zajlott úgy, mint korábban – véli Duda Ernő. „Afrikában például a gyermekbénulás elleni oltásban voltak elmaradások” – mutatott rá. A másik tényező pedig az, hogy a szintén cseppfertőzés útján terjedő kórokozóval a maszkviselés időszakában sok gyermek nem találkozott, így ők most esnek át először a fertőzésen. Akik részesültek a teljes oltási sorban, vagy panaszok nélkül, vagy náthaszerű tünetekkel jutnak túl rajta. 
A kötelező oltások bevezetése előtt Magyarországon 1940–53 között évente 60 ezer szamárköhögéses megbetegedést jegyeztek, a csecsemőkori vakcinációval 1989-ben csupán 16 esetet regisztráltak, 2016-ban már csak 5-öt. Ezek 90 százalékban még a nem teljesen vagy hiányosan oltott kicsiknél fordultak elő. „Jelenleg tucatnyi légúti kórokozó terjed, ezért is fontos, hogy az alapimmunizálásban még nem részesült csecsemőket ne vigyük közösségbe” – figyelmeztet a virológus.
 

Magyarországon a csecsemők szamárköhögés elleni immunizálása a torokgyík (difte­ria) és a tetanusz (Di-Per-Te) elleni oltáskombinációval együtt történik. 

 

Mi az a szamárköhögés?
A Bordetella pertussis cseppfertőzés útján terjedő baktérium, ami még a fertőzött tárgyak érintésével is átkerülhet az emberre. Jellemzően 7-10 nappal a kórokozóval való érintkezés után jelentkezhetnek a megfázásra hasonlító, hőemelkedéssel járó tünetek, amiket hurutos köhögés kísér, ez két héten belül rohamossá válhat, és akár két hónapig is eltarthat ez az állapot. A betegség elsősorban az újszülöttek és a csecsemők estében lehet életveszélyes. A per­tussist antibiotikum-terápiával szokták kezelni. 
 

 

Ezek is érdekelhetnek