Idősen is frissen

Az elmúlt évtizedekben a várható élettartam emelkedésével rohamosan nőtt az agyi betegségek előfordulásának gyakorisága. Napjainkban a leggyakoribb neurológiai probléma, a demencia több mint ötvenmillió embert érint világszerte. Az ezzel járó költségek meghaladják a 850 milliárd eurót. Mindez hatalmas terhet ró a társadalomra, a gazdaságra, az egészségügyre és a családokra, éppen ezért szükségessé vált mielőbb megoldást találni a a problémára. Hatékony gyógyszeres kezelési lehetőségek hiányában a klinikai kutatások középpontjába a demenciát okozó tényezők minél korábbi azonosítása, a szellemi hanyatlás megállítása került. A legfrissebb tudományos eredmények alapján a betegség 40 százalékban olyan életmód- és környezetbéli vonásoknak tulajdonítható, amelyek megváltoztathatók. Kialakulása egyénre szabott életmód-változtatással évekkel késleltethető, megakadályozható, sőt, bizonyos agyi funkciók visszahozhatók. 
A világszerte 62 országot tömörítő kutatási hálózat, a FINGERS (Finnish Geriatric Intervention Study to Prevent Cognitive Impairment and Disability) tudományos eredményeire építve létrehozott egy programot a demencia esélyének csökkentésére. Hazánkban a HUN-REN TTK Agyi Képalkotó Központja csatlakozott az egyedülálló nemzetközi gyakorlathoz az egészséges agyi öregedés módszerének kidolgozása, későbbi széles körű alkalmazása céljából. 
A program egyidejűleg támogatja a fő kockázati tényezők (fizikai, szellemi aktivitás, társas kapcsolatok, táplálkozási szokások) pozitív irányú változását. Méghozzá úgy, hogy az elért életmódváltás hosszabb távon fenntarthatóvá váljon – részletezi lapunknak Vidnyánszky Zoltán, a TTK Agyi Képalkotó Központ igazgató, az MTA doktora, egyetemi tanár. 

A módszer meghatároz egy minimum mennyiséget például a mozgásra vonatko­zóan, amelynél már érezhető, kimutatható eredményt érhetünk el. Optimális esetben a fizikai aktivitás társaságban történik, hetente háromszor. A közösség támogatásával a testmozgásra való motiváció beépül a mindennapokba, rutinná válik. Ekképpen érvényesül az emberi kapcsolatok bevonó, megtartó szerepe. De a csoporthoz tartozás is lényeges, hiszen a szellemi leépülést túlnyomórészt az elmagányosodás okozza. 
A nyolc hónapos kutatási program célja továbbá megérteni, hogy az életmódbéli tényezők miként képesek megváltoztatni az agyi, kognitív folyamatokat. A kutatók többféle megközelítést alkalmaznak, csoportos tevékenységeken és személyre szabott aktivitáson keresztül támogatják a 65–75 év közötti résztvevők életmódváltását. 
Elvégeztünk egy három hónapos elővizsgálatot, amelyből egyértelműen kiderült, hogy a mozgás a közösségi foglalkozás ­idején túl is beépül a résztvevők életébe, pél­dául többször sétálnak fel a lépcsőn a lift használata helyett. A fizikai, szellemi állapotukban pozitív változást tapasztalnak már pár hónap elteltével. Frissebbek, szervezettebbek, újabb és újabb célokat tűznek ki maguknak – ­számol be a megelőző kísérletről az igazgató. 
Majd részletezi a nagyobb volumenű kutatást: – Úgy terveztük, hogy legalább hatvan fő vesz részt a programban. De tekintettel a nagy érdeklődésre, valószínűleg két lépésben, többeknek biztosítunk majd a lehetőséget, hogy bekapcsolódjanak a kezdeményezésbe. Elsőként egy klinikai vizsgálatra kerül sor idén áprilisban Budapesten. Ősszel szélesebb körben, lokálisan szeretnénk kialakítani hasonló programokat. A cél hosszabb távon a kisebb mozgalmak, közösségek felkarolása, támogatása, hiszen ez a kulcsa a fenntartható életmódváltásnak. 
A jelentkezőknek egy telefonos interjún, illetve egy átfogó állapotfelmérésen (neurológiai, MR-vizsgálaton, pszichológiai, kognitív teszten, vérvételen) kell részt venniük. Amennyiben megfelelnek az egészségügyi feltételeknek, tavasszal megkezdődik számukra a fizikai aktivitás heti három alkalommal. 
A program lényeges eleme a néptánc, amely a mozgás (azon belül az egyensúly, finommotorika, koordináció) és a szellemi aktivitás mellett a társas kapcsolatok szempontjából is előnyös. Emellett hangsúlyt helyeznek az erőnlét építésére, fenntartására, hiszen az izomzat sokrétűen kapcsolódik az agyi tevékenységhez. Terveznek társas feladatokat, szituációs gyakorlatokat, a résztvevők egyre nagyobb kihívást jelentő fejlesztő tevékenységekre számíthatnak. A ku­­tatás során személyre szabott követéssel, tanácsokkal, visszajelzésekkel biztosítják az egyéni haladást, és támogatják a hosszabb távú, eredményes életmódváltást.