Az egynapos sebészet az egészségügy valamennyi szereplőjének jó: a betegnek azért, mert a műtét után gyorsan hazakerül és otthon gyógyulhat, a kórházak szempontjából meg azért előnyös, mert költséghatékony, és a kórházi fertőzések számát is csökkenteni tudják. Dr. Mészáros Jánost, az egészségügyi szakmai kollégium egynapos sebészet tagozatának elnökét az ellátási formában rejlő lehetőségekről kérdeztük.
Fotó: flywish
Az orvostudomány és az orvostechnikai eszközök rohamos fejlődésével egyre gyakoribbá és népszerűbbé válnak az egynapos sebészeti beavatkozások. Sokan azonban még mindig nem tudják, hogy pontosan mit is jelent a kifejezés, mire számíthat a páciens, aki éppen műtétre vár.
– Az egynapos sebészet lényege, hogy a beteg 24 órán belül az otthonába távozhat az operációt követően. Sem a műtét előtti, sem az azt követő éjszakát nem kell a kórházban töltenie, míg korábban többnapos bent fekvéssel kellett számolnia annak, aki például sérv-, visszér- vagy epehólyagműtéten esett át – foglalja össze az ellátási forma lényegét dr. Mészáros János.
Az egynapos sebészet létrejöttéhez szükség volt a kisebb megterhelést igénylő (minimál invazív) eljárások kidolgozására, valamint az aneszteziológiai szakma által használt altatási és fájdalomcsillapítási módszerek fejlődésére. Az egyik ilyen sebészeti beavatkozás például a laparoszkópia, mely során olyan apró metszést és olyan pici, a testüregbe történő behatoláshoz szükséges sebet ejt a sebész, hogy annak a gyógyulásához lényegesen rövidebb időre van szükség, mint a hagyományos műtéti eljárásoknál. De nemcsak a gyógyulás, hanem a műtét elvégzésének ideje is rövidül. Az ilyen finom műtéttechnikai megoldások sorába tartozik továbbá az artroszkópia, mely az ízületen belüli sérülések diagnosztizálását és kezelését teszi lehetővé, és léteznek olyan szakmai beavatkozások – mint például a különböző szívkatéteres megoldások –, amikor az érrendszeren keresztül lehet akár, mondjuk, egy eret tágítani vagy sztentet betenni. Ha korábban valakinek egy koszorúér- vagy szívbillentyűműtétre volt szüksége, ki kellett nyitni a mellkasát. Az innovatív eljárási technikáknak köszönhetően erre ma már nincs minden esetben szükség. A páciensek ugyanakkor ugyanazt a szakmai és egészségnyereség szempontjából fontos végeredményt kapják, mint a korábbi többnapos ellátás mellett a kórházban fekve, miközben ezek a műtétek jóval kevesebb megterheléssel járnak, kisebb a műtéti seb, kevesebb időt kell a kórházban tölteni, csökken a felépülési idő, kevesebb a szövődmények esélye és kisebb a munkából kiesés időtartama is – magyarázza dr. Mészáros János.
Az egynapos sebészeti ellátás keretében műtét akkor végezhető, ha a beteg általános állapota jó, és egyéb belgyógyászati jellegű társbetegségei egyensúlyban vannak, várhatóan a műtét alatti vérvesztesége miatt vérátömlesztést nem igényel, az operációt követő fájdalma előreláthatóan minimális lesz, az otthoni gondozása biztosított.
A műtét előtt alapos kivizsgálás történik, mely során a beteg alkalmasságáról az altatóorvos és a sebész közösen döntenek. Ezt követően a beavatkozások előre tervezetten, kész műtéti rend alapján történnek meg. Az ellátást követően a beteg néhány órás felügyeletet igényel. A megfigyelési idő áthúzódhat a következő napra is, de az intézményben való tartózkodás nem haladja meg a 24 órát. Az operációt követően, saját lábukon, kísérővel hagyhatják el a kórházat, és a gyógyulás további szakaszait az otthonukban töltik a páciensek.
– Magyarországon az 1990-es években indultak el az egynapos sebészeti eljárások, azóta finanszírozási kategóriaként is megjelenik a rendszerben. Hangsúlyozni kell, hogy ez nem egy önálló szakma, hanem egy eljárásrend – magyarázza Mészáros doktor. – Minden olyan szakmát érint, ahol műtétet végeznek, említhetem a baleseti sebészetet, az általános sebészetet, a fül-orr-gégészetet, a szemészetet, az érsebészetet, az ortopédiát, az idegsebészetet, a bőr-, illetve plasztikai sebészetet. Ide sorolhatók továbbá azok a szakmák is, ahol a diagnosztikai beavatkozás kapcsán végeznek műtétet. Gondoljunk csak a gasztroenterológiára, amikor egy vastagbéltükrözésnél nemcsak diagnosztizálja a polipot a kolléga, hanem adott esetben el is tudja azt távolítani.
Az egynapos sebészet tehát nem egy új diszciplína, hanem egy szemlélet, egy új ellátási forma, ami jó a betegnek, jó az intézménynek és jó a finanszírozónak, mert remekül tervezhető. A már előzetesen kivizsgált beteg pontosan tudja, hogy mikor kell bemennie a kórházba, tisztában van vele, hogy mikor, milyen körülmények között fogják operálni. És mivel az összes páciens, aki az egynapos sebészeti egységbe jelentkezik, ugyanilyen előre tervezett módon kerül a rendszerbe, ezért nem fordulhat elő, hogy hirtelen beesik, mondjuk, egy akut műtét, felborítva az egész menetrendet.
Nem állunk rosszul: a legtöbb egynapos sebészeti beavatkozást világszerte az Egyesült Államokban és Kanadában végzik, ahol fontos szempont, hogy a legkisebb ráfordítás mellett a legnagyobb egészségnyereséget biztosítsák a betegeknek. Hasonló a törekvés hazánkban is, aminek ösztönzésére a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel (NEAK) szerződéses jogviszonyban álló kórházak plusz tízszázalékos finanszírozási többlettel számolhatnak, ha ezen ellátási forma keretében látják el a betegeket. Míg a tengeren túl a beavatkozások közel 60-80 százalékát végzik egynapos sebészeti ellátás keretében, Magyarországon az összes műtétek 35-40 százalékát.
Dr. Mészáros János szerint e beavatkozási formával az egészségügyi ellátás minden szereplője nyer. A beteg élete kényelmesebbé válik, rövidülhetnek a várólisták, a kórházi kapacitás kihasználtsága jobbá, a tb-ráfordítás pedig költséghatékonyabbá válhat. Meggyőződése, hogy ha a tengerentúlon, illetve Nyugat-Európában egyre inkább hódító egynapos ellátási formákat tekintjük, akkor a világtól hazánk sem maradhat le, hiszen a feltételrendszer Magyarországon is adott mind az eszközök, mind pedig a jól képzett orvosok tekintetében.
Minden beteg alkalmas?
Ahogy az egynapos sebészet sem alkalmas minden sebészeti beavatkozás elvégzésére, úgy a betegek egy része sem lehet alanya efféle műtéteknek. Hogy egy adott páciens orvosi szempontból alkalmas-e az egynapos beavatkozásra, annak eldöntésében a szakorvosi ajánlás mellett az aneszteziológus véleménye a meghatározó. Az intenzív aneszteziológiai szakma egy úgynevezett ASA-besorolást használ, a betegeket az általános egészségi állapotuk, illetve a meglévő társbetegségeik alapján sorolja be ebbe a rendszerbe. Aneszteziológiai szempontból az ASA I., ASA II. és az ASA III. betegek operációja végezhető el az egynapos ellátás keretében, ha nincs olyan krónikus betegsége – például súlyos szívelégtelenség, vagy többszörös szövődménnyel bíró cukorbetegség –, ami ellenjavallottá tenné a beavatkozást. Azokat a pácienseket, akiknél nagy a társbetegségek miatti kockázat, hagyományos kórházi osztályon kell műteni. Az anesztézia robbanásszerű fejlődésének köszönhetően azonban ma már azok közül is sokan nagy biztonsággal műthetők, akiknek ellátását korábban csak bennfekvés mellett vállalhatták.