Kíméletes műtét, gyorsabb gyógyulás

Az orvostudomány és az orvostechnikai eszközök rohamos fejlődésével egyre gyakoribbá és népszerűbbé válnak az egynapos sebészeti beavatkozások. Sokan azonban még mindig nem tudják, hogy pontosan mit is jelent a kifejezés, mire számíthat a pá­ciens, aki éppen műtétre vár. 
– Az egynapos sebészet lényege, hogy a beteg 24 órán belül az otthonába távozhat az operációt követően. Sem a műtét előtti, sem az azt követő éjszakát nem kell a kórházban töltenie, míg korábban többnapos bent fekvéssel kellett számolnia annak, aki például sérv-, visszér- vagy epehólyagműtéten esett át – foglalja össze az ellátási forma lényegét dr. Mészáros János. 

Az egynapos sebészet létrejöttéhez szükség volt a kisebb megterhelést igénylő (minimál invazív) eljárások kidolgozására, valamint az aneszteziológiai szakma által használt altatási és fájdalomcsillapítási módszerek fejlődésére. Az egyik ilyen sebészeti beavatkozás például a laparoszkópia, mely során olyan apró metszést és olyan pici, a testüregbe történő behatoláshoz szükséges sebet ejt a sebész, hogy annak a gyógyulásához lényegesen rövidebb időre van szükség, mint a hagyományos műtéti eljárásoknál. De nemcsak a gyógyulás, hanem a műtét elvégzésének ideje is rövidül. Az ilyen finom műtéttechnikai megoldások sorába tartozik továbbá az artroszkópia, mely az ízületen belüli sérülések diagnosztizálását és kezelését teszi lehetővé, és léteznek olyan szakmai beavatkozások – mint például a különböző szívkatéteres megoldások –, amikor az érrendszeren keresztül lehet akár, mondjuk, egy eret tágítani vagy sztentet betenni. Ha korábban valakinek egy koszorúér- vagy szívbillentyűműtétre volt szüksége, ki kellett nyitni a mellkasát. Az innovatív eljárási technikáknak köszönhetően erre ma már nincs minden esetben szükség. A páciensek ugyanakkor ugyanazt a szakmai és egészségnyereség szempontjából fontos végeredményt kapják, mint a korábbi többnapos ellátás mellett a kórházban fekve, miközben ezek a műtétek jóval kevesebb megterheléssel járnak, kisebb a műtéti seb, kevesebb időt kell a kórházban tölteni, csökken a felépülési idő, kevesebb a szövődmények esélye és kisebb a munkából kiesés időtartama is – magyarázza dr. Mészáros János. 
Az egynapos sebészeti ellátás keretében műtét akkor végezhető, ha a beteg általános állapota jó, és egyéb belgyógyászati jellegű társbetegségei egyensúlyban vannak, várhatóan a műtét alatti vérvesztesége miatt vérátömlesztést nem igényel, az operációt követő fájdalma előreláthatóan minimális lesz, az otthoni gondozása biztosított. 
A műtét előtt alapos kivizsgálás történik, mely során a beteg alkalmasságáról az altatóorvos és a sebész közösen döntenek. Ezt követően a beavatkozások előre tervezetten, kész műtéti rend alapján történnek meg. Az ellátást követően a beteg néhány órás felügyeletet igényel. A megfigyelési idő áthúzódhat a következő napra is, de az intézményben való tartózkodás nem haladja meg a 24 órát. Az operációt követően, saját lábukon, kísérővel hagyhatják el a kórházat, és a gyógyulás további szakaszait az otthonukban töltik a páciensek. 
– Magyarországon az 1990-es években indultak el az egynapos sebészeti eljárások, azóta finanszírozási kategóriaként is megjelenik a rendszerben. Hangsúlyozni kell, hogy ez nem egy önálló szakma, hanem egy eljárásrend – magyarázza Mészáros doktor. – Minden olyan szakmát érint, ahol műtétet végeznek, említhetem a baleseti sebészetet, az általános sebészetet, a fül-orr-gégészetet, a szemészetet, az érsebészetet, az ortopédiát, az idegsebészetet, a bőr-, illetve plasztikai sebészetet. Ide sorolhatók továbbá azok a szakmák is, ahol a diagnosztikai beavatkozás kapcsán végeznek műtétet. Gondoljunk csak a gasztroenterológiára, amikor egy vastagbéltükrözésnél nemcsak diagnosztizálja a polipot a kolléga, hanem adott esetben el is tudja azt távolítani. 
Az egynapos sebészet tehát nem egy új diszciplína, hanem egy szemlélet, egy új ellátási forma, ami jó a betegnek, jó az intézménynek és jó a finanszírozónak, mert remekül tervezhető. A már előzetesen kivizsgált beteg pontosan tudja, hogy mikor kell bemennie a kórházba, tisztában van vele, hogy mikor, milyen körülmények között fogják operálni. És mivel az összes páciens, aki az egynapos sebészeti egységbe jelentkezik, ugyanilyen előre tervezett módon kerül a rendszerbe, ezért nem fordulhat elő, hogy hirtelen beesik, mondjuk, egy akut műtét, felborítva az egész menetrendet. 

 Dr. Mészáros János szerint e beavatkozási formával az egészségügyi ellátás minden szereplője nyer. A beteg élete kényelmesebbé válik, rövidülhetnek a várólisták, a kórházi kapacitás kihasználtsága jobbá, a tb-ráfordítás pedig költséghatékonyabbá válhat. Meggyőződése, hogy ha a tengerentúlon, illetve Nyugat-Európában egyre inkább hódító egynapos ellátási formákat tekintjük, akkor a világtól hazánk sem maradhat le, hiszen a feltételrendszer Magyarországon is adott mind az eszközök, mind pedig a jól képzett orvosok tekintetében.

Minden beteg alkalmas?

Ahogy az egynapos sebészet sem alkalmas minden sebészeti beavatkozás elvégzésére, úgy a betegek egy része sem lehet alanya efféle műtéteknek. Hogy egy adott páciens orvosi szempontból alkalmas-e az egynapos beavatkozásra, annak eldöntésében a szakorvosi ajánlás mellett az aneszteziológus véleménye a meghatározó. Az intenzív aneszteziológiai szakma egy úgynevezett ASA-besorolást használ, a betegeket az általános egészségi állapotuk, illetve a meglévő társbetegségeik alapján sorolja be ebbe a rendszerbe. Aneszteziológiai szempontból az ASA I., ASA II. és az ASA III. betegek operációja végezhető el az egynapos ellátás keretében, ha nincs olyan krónikus betegsége – például súlyos szívelégtelenség, vagy többszörös szövődménnyel bíró cukorbetegség –, ami ellenjavallottá tenné a beavatkozást. Azokat a pácienseket, akiknél nagy a társbetegségek miatti kockázat, hagyományos kórházi osztályon kell műteni. Az anesztézia robbanásszerű fejlődésének köszönhetően azonban ma már azok közül is sokan nagy biztonsággal műthetők, akiknek ellátását korábban csak bennfekvés mellett vállalhatták.