Tényleg küzdeni kell ellene?

Sokszor nem okoz tünetet a magas koleszterin, ugyanakkor közvetve kiváltója lehet az érszűkületnek, később az infarktusnak, illetve a stroke-nak - magyarázza Drégely Anikó, a KardioKözpont dietetikusa az EgészségKalauz cikkében. Ha a vérzsírokat ultracentrifugálással szétválasztjuk, két frakciót kapunk: az alacsony sűrűségűt (LDL) és a magas sűrűségűt (HDL). Az úgynevezett káros koleszterin (LDL) szintje és a szív-ér rendszeri betegségek szorosan összefüggnek egymással. Ha a vérben túl sok „rossz" LDL-koleszterin halmozódik fel, és a szervezet nem képes azt lebontani, lerakódik az artériák falában, ezek a plakkok pedig csökkentik az erek rugalmasságát, szűkítik az átmérőt. Az erek egyre kevésbé képesek a megfelelő vérmennyiséget átengedni, ami miatt a környező sejtek kevesebb oxigént kapnak, és károsodhat a szervek működése. A legrosszabb esetben el is záródhat az ér, ami szövetelhaláshoz vezet. 
Éppen ezért az LDL-koleszterin szintjét csökkenteni, a HDL szintjét növelni érdemes. A koleszterinszint-csökkentésnél joggal merül fel a kérdés: szükség van-e egyáltalán kívülről bevitt koleszterinre? Hiszen a májunk eleget termel belőle ahhoz, hogy kielégítse a szervezetünk szükségleteit. A legtöbb esetben mégsem a kívülről bevitt koleszterin a felelős a problémáért, valójában a telített zsírsavak túlzott fogyasztása emeli a koleszterinszintet. Tehát elsősorban a táplálkozásunk és életmódunk reformja – beleértve a rendszeres moz­gást – az, ami csökkentheti a ma­gas LDL-koleszterinszintet. 
Az elsődleges szabály, amit érdemes szem előtt tartani, hogy a telített és transzzsírok ne haladják meg a napi bevitt kalóriamennyiség 5-8 százalékát. Bizonyos esetekben, például az öröklötten magas koleszterinszint esetében szükség van gyógyszeres kezelésre is – hangsúlyozza Drégely Anikó. A rossz szokások lecserélése mellett olyan követhető táplálkozási rendszerre is szükség van, ami tekintetbe veszi az életformát és az esetleges érzékenységeket, ehhez érdemes dietetikus segítségét igénybe venni. A legoptimálisabb helyzet pedig az, ha mindez a kardio­lógus bevonásával, csapatmunkaként valósul meg.

A dietetikus tanácsa
Fogyasszunk kevesebb vörös húst, zsíros tejet, tejterméket, előrecsomagolt, félkész, kész- és gyorsételeket. Igyekezzünk kerülni bizonyos trópusi zsiradékokat, például a pálma- és a kókuszolajat. Limitáljuk a cukorfogyasztásunkat, az alkoholt, mellőzük a sós, olajos rágcsálnivalókat. 
Bizonyos élelmiszerek fogyasztásával növelhetjük a „jó”, HDL-ko­lesz­te­rin­szintet. Érdemes beépíteni az étrendünkbe az olajos magvakból, gabonákból, illetve a hüvelyesekből, például babból, lencséből készült fasírtokat, tengeri halakat, zsírszegény túrót, tofut. A rizs- és burgonyaköret helyett kipróbálhatjuk a bulgurt, kölest, hajdinát, quinoát, és ajánlott minél több zöldséget, gyümölcsöt fogyasztani a rostbevitel növelésének érdekében.