Vegyük észre a jeleket!

A tünetek mielőbbi felismerésével és a halogatás nélkül elkezdett terápiával a betegség progressziója lelassítható, ezzel lehetővé téve, hogy az érintettek teljesebb életet élhessenek – hangzott el a sclerosis multiplex-vi­lág­na­pon szervezett országos találkozón Egerben. 
– Mind a személyes tapasztalatunk, mind a nemzetközi tudományos szakirodalom azt igazolja: azoknak a sclerosis multiplexes (SM-es) betegeknek sikerül nagyobb eséllyel hosszú távon jól lenniük, akiket a lehető legkorábban a számukra megfelelő hatékonyságú terápiával kezelnek – szögezte le dr. Csé­pány Tünde neurológus egyetemi docens, a Magyar Neuroimmunológiai Társaság által kidolgozott új SM-terápiás ajánlás vezető szerzője. Korábban a gyengébb hatáserősségű gyógyszerek indítása volt jellemző, hatástalanságuk esetén lépésről lépésre haladtak az erősebb terápiák felé, ez a nézet mára alapvetően megváltozott. Új hatóanyagok használata és újabb évek tapasztalatai sugallják, hogy indokolt esetben rögtön, illetve minél hamarabb erős hatású terápia adása indokolt, mert hosszú távon jobbak ennek az eredményei. 

Sclerosis multiplexben az immunrendszer idegenként azonosítja az idegszálakat szi­getelő myelinhüvelyt, emiatt megtámadja a beteg idegrendszerét. A leggyakrabban a húszas-harmincas években megjelenő gyó­gyít­ha­tatlan betegség súlyossága és az állapotrosszabbodás üteme az agy és az idegrendszer károsodásának mértékén és gyor­­saságán múlik. Vannak, akik viszonylag kevés tünettel élhetnek együtt a kórral, másokat gyors leépülés fenyeget. 
– A 2024-ben életbe lépett hazai új SM-terápiafinanszírozási protokoll követi a neurológus szakorvosok által kidolgozott ajánlásokat, így mintegy húszféle gyógyszerből álló terápiás palettából építhető fel egy-egy beteg személyre szabott kezelési stratégiája – mondta el Csépány Tünde. 
Sok SM-beteg megéli azt, hogy egy-egy idegrendszeri gyulladásos fellángolás után akár hosszabb, teljesen panaszmentes időszak is következhet. A terápiát viszont ekkor sem szabad elhagyni, mert a betegség rosszabbodása a háttérben akkor is zajlik, amikor ennek nincsenek tünetei vagy a romlás nem mutatható ki a szokásos diagnosztikai módszerekkel – figyelmeztetett a „parázsló SM"-je­len­ségre dr. Pukoli Dániel adjunktus, az esz­­tergomi Vaszary Kolos Kórház neurológus szakorvosa. Fontos, hogy a részletes állapotfelmérő kontrollvizsgálatok ne maradjanak el, a betegek és a hozzátartozók pedig minden új tünetet jelezzenek a neurológusnak akkor is, ha azoknak látszólag nincs közük az SM-hez. A betegségaktivitás erősödése ugyanis terápiaváltást is indokolhat. – Egy súlyos betegség nem véd meg egy másiktól – intett óvatosságra dr. Mátyás Klotild, az egri Markhot Ferenc Kórház neurológus főorvosa, aki a sclerosis multiplex mellett előforduló társbetegségekről tartott előadást. Egyrészt az SM-betegeket sem kerülik el a szív- és érrendszeri betegségek, a cukorbetegség, a csontritkulás, a rák, sőt vannak betegségek, mint a depresszió, a migrén, az epilepszia, az asztma, a gyulladásos bélbetegségek vagy a pajzsmirigybetegségek, amelyek nagyobb kockázattal sújtják őket. A szűrővizsgálatokon való részvétel, a társbetegségek kivizsgálása és kezelése azért is fontos, mert azok hatással lehetnek a sclerosis multiplex kórlefolyására és terápiás lehetőségeire is – olvasható az MTI beszámolójában. 
Szántai Anita, a Magyar Sclerosis Multiplexes Betegekért Alapítvány elnöke kijelentette: a terápiás lehetőségek sokat javultak, viszont az esélyegyenlőségért még sokat kell dolgozni. Több mint harminc SM-centrumban kezelnek ma pácienseket hazánkban, fontos, hogy minden beteg gondozása megfeleljen a nemzetközi kritériumoknak, függetlenül attól, hogy melyik hazai neurológián kezelik. Annak érdekében, hogy ehhez közelebb lépjünk, a betegeinknek is ismerniük kell a korszerű kezelési irányelveket, érteniük kell a terápiás lehetőségeket és korlátokat, valamint, hogy életmódjukkal mit tehetnek önmaguk az állapotjavulásukért – emelte ki.